A háború előtt a legjelentősebb költségvetési bevételi forrást biztosító importadók eltörlése a külföldi termékek versenyelőnyéhez és a devizatartalékok csökkenéséhez vezetett. Ezek ellensúlyozása érdekében az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) júliusban 36,56 hrivnyában (384 forint) állapította meg a dollár hivatalos árfolyamát.
Július 1-jétől az importkedvezményeket törölték, az áfa- és a vámmegfizetési kötelezettséget visszaállították. A hatóságok, különösen az NBU, azonban nemcsak az importadókat követelték vissza, további 10 százalékos bevezetését szorgalmazták. Végül ezt az ötletet elvetették.
Az adóellenőrzések moratóriuma sem tartott sokáig. Az ukrán parlament már május elején visszaállított bizonyos típusú ellenőrzéseket, különösen azokat, amelyeket maguknak az adófizetőknek a kérésére végeznek.
Részben megszűntek az üzemanyagokra vonatkozó engedmények is: csökkentett mértékben, de újra fizetendő a jövedéki adó és az áfa. Meglepő módon ez kezdetben szinte semmilyen hatással nem volt az árakra: a benzinkutak egyszerűen csökkentették a felárat, ám az utóbbi napokban jelentősen, 1-4 hrivnyával (11-42 forint) is megugrott a tarifa.
A legtartósabbnak az a kezdeményezés bizonyult, amely lehetővé tette, hogy a nagyvállalatok is áttérjenek az egyszerűsített adózási rendszerre,
és csak a bevételük 2 százalékát fizessék ki. Ez az elképzelés vonzónak tűnhet, ám nem mindenki számára előnyös. Az adó megfizetésének alapja ugyanis a teljes jövedelem, és nem a nyereség összege. Tehát minél jövedelmezőbb a cég, annál kifizetődőbb az egyszerűsített adózási rendszerre áttérnie. A 2 százalékos adó másik jellemzője, hogy akkor is fizetni kell, ha veszteségesen működik a cég. Vagyis az olyan vállalkozásokat, amelyek az értékesítési nehézségek vagy a logisztikai költségek növekedése miatt veszteségessé váltak, az egyszerűsített rendszerre való átállás további kiadásokkal terheli. Ezek a vállalatok az áfa és a jövedelemadó megfizetését választva továbbra is inkább az általános rendszerben maradtak.
Az ukrán állami adószolgálat (DPSZ) tájékoztatása szerint novemberre 50 800 cég állt át a kedvezményes rendszerre – ez az összes Ukrajnában bejegyzett jogi személy 3,6 százaléka. Április–októberben ezek a cégek több mint 4,6 milliárd hrivnya (48,3 milliárd forint) adót fizettek be a költségvetésbe. Ehelyett a kedvezményes rendszert igénybe vevők túlnyomó többsége egyéni vállalkozó, nem pedig jogi személy, akiknek ezt a kedvezményt eredetileg szánták. A DPSZ adatai szerint 252 ezer egyéni vállalkozó, a bejegyzettek 14,8 százaléka élt azzal a joggal, hogy az addig használt egységes adót 5-ről 2 százalékra csökkentse. Az általuk folyósított adó összege csaknem 3,9 milliárd hrivnyára (40,9 milliárd forint) rúg.
Nehéz kiszámítani, hogy február 24. után mennyi pénz nem folyt be a költségvetésbe a kedvezmények bevezetése miatt. Jó példa erre a több hónapig szinte ingyenesen vámkezelt autóimport. 2022. április–júniusában 236 800 autót importáltak Ukrajnába, amelyek összértékét 1,12 milliárd dollárra becsülik.
Mélyrepülésbe kerültek a költségvetési bevételek
A parlament adóbizottságának elnöke, Danilo Hetmancev számításai szerint az importvámok eltörléséből származó kedvezmény mértéke 42,6 milliárd hrivnya (447,4 milliárd forint) volt, ennek fele az autóimportból származott.
Jaroszlav Zseleznyak, a parlament adóbizottságának alelnöke szerint április–november között a kedvezményes egyszerűsített rendszer 26,2-36,7 milliárd forintnyi hrivnyába került a költségvetésnek. A büdzsé havi 1900 milliárd forintnak megfelelő összegű hiányához képest ez a szám jelentéktelennek tűnhet. Ennek ellenére a parlamentben tárgyalnak a kedvezmény megszüntetéséről.
A képviselők hosszú átmeneti időszakot szeretnének kialakítani, hogy a vállalkozásoknak legyen idejük felkészülni. Az egyik ok, amiért a hatóságok eltörölnék a juttatásokat, a nemzetközi partnerek, különösen az IMF követelménye. Emellett Ukrajna a Nemzetközi Valutaalappal való együttműködés keretében nemcsak a háború előtti adózás visszaállítását vállalta, hanem azt is, hogy nem teremt új, az adóalapot csökkentő kedvezményeket vagy kivételeket.
Ha maradnának a lehetőségek, a nemzetközi partnerek nehezen értenék meg, hogy Ukrajna, amelynek havonta több milliárd dollárra van szüksége a kiadásai finanszírozására, miért nem próbálja saját erőből (is) hozzásegíteni önmagát a kívánt összeg legalább egy részéhez.
