A koncepció élénk vitát váltott ki az országban, ugyanis a háború miatt az ukrán állam költségvetése kolosszális deficittel küzd, amit csak fedezet nélküli pénznyomtatással, külső hitelekből, valamint a partnerállamok támogatásaiból képesek finanszírozni.
Ezzel egyidejűleg megdupláznák – 1,5 százalékról 3 százalékra – a 2014-ben bevezetett hadiadót, a munkáltató által fizetett, 22 százalékos társadalombiztosítási járulékot azonban erősen mérsékelnék. Ellenben eltörölnék az összes járulékfizetési kedvezményt, növelnék az adótörvények megsértéséért kiszabható büntetést, és az adóhatóság számára hozzáférést biztosítanának a bankszámlák adataihoz.
Ukrajnában sok támogatója van az ötletnek, ám számos kérdés merül fel a kezdeményezéssel kapcsolatban. Rosztiszlav Surma, az ukrán elnöki hivatal gazdasági ügyekért felelős helyettes vezetője támogatja a kezdeményezést, szerinte a költségvetési bevételkiesés megoldása az ukrán gazdaság „kifehérítésében” rejlik.
Mihajlo Kuhar, az adóreform kidolgozásával foglalkozó munkacsoport egyik tagja szerint a reform még a háborús időszakban is megvalósítható, mivel lehetővé teszi a gazdaság gyorsabb fellendülését.
Anatolij Amelin, az Ukrán Jövő Intézet társalapítója és gazdasági programigazgatója, a koncepció egyik társszerzője szerint az említett adóreform új gazdaságpolitika kiépítését teszi lehetővé, ahol az adózási rendszer központjába az ukránok jólétét helyeznék.
Ebben a modellben az árnyékgazdaság saját magát építené le, a hivatalnokok pedig elveszítik a korrupcióból származó bevételeik oroszlánrészét
– érvelt a javaslat mellett a szakértő.
Az Ukrán Nemzeti Bank állásfoglalása szerint nem támogathatják azokat a kezdeményezéseket, amelyek a költségvetési hiány növekedéséhez vezetnek. Ezek a lépések negatív makrogazdasági következményekkel járnának, így a gazdaság háború utáni fellendülését is nehezítenék – vélekedik a jegybank. Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának vezetője is vitatja a kezdeményezés helyénvalóságát.
