A tekintélyes kutatóintézet, a Center for Economic Reform (CER) jelentése szerint az Egyesült Királyság kibocsátása 5,5 százalékkal lett kisebb a Brexit következtében ahhoz képest, amilyen akkor lett volna, ha az ország nem lép ki az Európai Unióból. A lassabb növekedés miatt csökken a költségvetés bevétele, így az ősszel bejelentett adóemelésekre sem lett volna szükség, ha az ország továbbra is az egységes piac tagja lenne.
Fotó: Oli Scarff / AFP
A kutatás eredménye ismét megmutatta, milyen negatív hatásokkal jár a Brexit, és mennyire megnehezíti Rishi Sunak kormányfő dolgát, hogy a következő általános választásig kirántsa a brit gazdaságot a recesszióból. „A Brexit okozta csapás elkerülhetetlenül adóemeléshez vezetett, mivel a lassabban növekvő gazdaság magasabb adókat igényel a közszolgáltatások és juttatások finanszírozásához” – hangsúlyozta a jelentésben John Springford, a CER igazgatóhelyettese. Osztja a véleményt Michael Saunders, a brit jegybank monetáris tanácsának korábbi tagja is, aki szerint
a Brexit nélkül „valószínűleg nem beszélnénk megszorító költségvetésről – nem lenne szükség adóemelésekre, kiadáscsökkentésekre”.
Részben a megszorítások következménye az országot egész hónapban sújtó sztrájkhullám, amelyben a közalkalmazotti szféra széles rétegei követelnek a négy évtizedes csúcson járó inflációt kompenzáló béremeléseket. Sunak azonban egyelőre tartja magát ahhoz, hogy ezeknek a követeléseknek a kielégítéséhez a jelenlegi gazdasági helyzetben nincsenek meg a feltételek.
Fotó: Andrew Aitchison / Getty Images
A CER szerint az egységes uniós piac elhagyása 11 százalékkal csökkentette a beruházásokat és 7 százalékkal az árukereskedelmet 2022 második negyedévében – idézte a jelentést a Bloomberg. Ez hozzájárult ahhoz, hogy Nagy-Britannia a világjárvány vége óta szinte az összes többi nagy gazdaságtól lemaradt, az intézet modellje szerint az adóbevételek éves szinten mintegy 40 milliárd fonttal alacsonyabbak. Ezzel kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy Jeremy Hunt pénzügyminiszter november közepén 55 milliárd fontos adóemelést jelentett be, az állami hitelfelvétel novemberben majdnem háromszorosa volt az egy évvel ezelőtti szintnek, és jóval meghaladta a közgazdászok által várt mértéket.
A költségvetési év első nyolc hónapjában a hiány 105 milliárd fontra emelkedett, ami a negyedik legmagasabb érték a történelemben.
A Költségvetési Felelősségi Hivatal azzal számol, hogy a teljes 12 hónapra az összeg eléri a 177 milliárd fontot.
A CER a jelentéshez egy olyan algoritmust használt, amely 22 másik, a Brexit előtt a britéhez hasonló gazdaságot hasonlít össze. Ennek segítségével készítettek egy hipotetikus modellt, amely megmutatja, milyen gazdasági pályát futott volna be az ország, ha nem lép ki az EU-ból. Springford szerint a koronavírus-járvány nem okozott nagyobb gazdasági kárt az Egyesült Királyságnak, mint másoknak, így a Brexit hatása könnyebben kimutatható.
A jelentés szerint a szolgáltatások kereskedelme mindkét forgatókönyv szerint nagyjából ugyanannyi volt, ami azt jelzi, hogy a cégek átállása ebben az ágazatban simább volt, mint az ipari termelésben.
