Kína-fóbia áldozata lehet a Ford–CATL-akkumulátorgyár

Washingtonban súlyos kritikák fogalmazódtak meg a kínai Contemporary Amperex Technology Co. (CATL) akkumulátorgyártónak a Forddal kötött technológiatranszfer-szerződésével kapcsolatban. Marco Rubio szenátor arra kéri a Biden-adminisztrációt, hogy vizsgálja felül a Ford kínai technológián alapuló michigani gyárépítési tervét, amelyet megrendelőként és finanszírozóként a detroiti autógyártó óriás jegyez, 3,5 milliárd dollárt szánva a projektre. A Ford a napokban állapodott meg erről a kínaiakkal. 

A Donald Trump 2024-es újraválasztásáért küzdő Rubio evidens módon a republikánusokat erősíti, ő a szenátus hírszerzési bizottságának legmagasabb beosztásban szolgáló tagja a pártja részéről. Rubio Janet Yellen pénzügyminiszternek, Jennifer Granholm energetikai miniszternek és Pete Buttigieg közlekedési miniszternek címzett levelében azonnali beavatkozást és felülvizsgálatot kér a Ford és a CATL között köttetett licencszerződés ügyében az Egyesült Államokban a külföldi beruházások engedélyezését és felügyeletét ellátó bizottságtól (CFIUS). 

Ez utóbbi nemzetbiztonsági szempontok alapján ad zöld utat vagy utasítja el a külföldi tőkével megvalósítani tervezett beruházásokat vagy cégfelvásárlásokat. 

Szerinte a CATL csak amiatt venne részt az amerikai gyártóbázis létrehozásában, hogy a Joe Biden elnök által a kongresszuson átvitt inflációellenes törvénycsomag (IRA) által kínált tetemes adókedvezményeket igénybe vehesse. A 430 milliárd dolláros keretet biztosító IRA lényegében azt támogatja, hogy az Egyesült Államok saját erőforrásainak felhasználásával váltsa valóra a klímavédelmi terveit, s ne tegye ki az iparát a külföldi beszállítók kénye-kedvének. 

A pandémia idején, a beszállítói láncok felszakadozása kapcsán a világ vezető gazdasági hatalma ugyanis megtapasztalhatta, milyen erősen függ a külhoni vállalatoktól, s ezt kiszolgáltatottságot – ahol csak tudják – igyekeznek felszámolni vagy minimálisra redukálni. Az elektromos autók elterjedése is elősegíti a klímacélok teljesítését, Joe Biden azt akarja elérni, hogy 2030-ban már az országban eladott új autók fele elektromos hajtású legyen. 

Ehhez beruházási boom indult Amerikában, amit csak fűtött, hogy azokra a villanyautókra lesz érvényes a 7500 dolláros adókedvezmény, amelyeket helyben gyártanak, és az akkumulátorukhoz helyi vagy „ellenőrzött úton” beszerzett vagy újrahasznosított nyersanyagot használnak fel. Természetesen az akkut is az Egyesült Államokban kell összeszerelni. 

Lehet másutt is persze, de akkor a tekintélyes védővámot is ki kell fizetni utánuk, ráadásuk a 7500 dollár is elúszik, ami behozhatatlan versenyhátrányba hozza az autógyártót a világ második legnagyobb piacán. Kikötés még, hogy az akkumulátor Kínából származó alkatrészeket nem tartalmazhat. 

a General Motors például az ohiói Lordstownban tavaly augusztusban átadott akkumulátorgyárában már javában folyik a termelés. Ott a GM a technológiát szállító dél-koreai LG Energy Solutionsszal alapított vegyes vállalatot a 2,3 milliárd dolláros projektre és az üzemeltetésre. 

Az amerikai gyártók mellett japánok és dél-koreaiak uralják az amerikai akkumulátorpiacot, amint azt a Thomas összeállításából is kitetszik. Érdekesség, hogy a kaliforniai Lancesterben elektromos buszok összeszerelését már jó évtizede végző kínai BYD is helyben gyártja az akkumulátorokat, ahogy a vele a buszmegrendelésekért versengő Proterra is.

Marco Rubio szenátor aggodalmait nyilván megvizsgálja a CFIUS, amelynek ez amúgy hivatali köztelessége. Janet Yellen tárcája nem reagált a levélre, míg Jennifer Granholm energetikai miniszter Twitter-bejegyzésében a bizonygatta, hogy

A tárcavezető érezhetően nincs egy véleményen a CATL-ügyben a szenátorral. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy a dolgozók mennyire tekinthetők majd „jól fizetettnek”, mindenesetre a Ford üzemében a tervek szerint 2500-an tevékenykednek majd 2026-tól a CATL legfejlettebb, lítium-vas-foszfát (LiFePo) akkumulátorainak összeszerelésén. Ezek a hagyományosnál olcsóbban gyárthatók, és a töltésük is kevesebb időt igényel. 

de az is nyilvánvaló, hogy a világ legnagyobb akkugyártója nem szívjóságból bocsátja a detroitiak rendelkezésére a csúcstechnológiát. A Ford ügyvezető elnöke, Bill Ford hangsúlyozta, hogy amerikai emberek kínai technológiával, de Amerika számára építik majd Michiganben az akkumulátorokat. Rubio azt mondta, garanciákat akar látni arra, hogy a CATL-nek ne jusson amerikai pénz, különösen olyan időkben, amikor Amerika felett kémballonokat eregetnek „meteorológiai célokból”. 

Rubio nincs egyedül a véleményével, a Reuters idézi Steve Scalise-t, a republikánus többségű képviselőház republikánus szárnyának frakcióvezetőjét, aki a Twitteren bírálta a Ford-üzletet, míg Glenn Youngkin virginiai republikánus kormányzó januárban bejelentette, hogy állama kiszállt a Ford-gyár helyszínéért folyó versenyből, mivel aggályosnak tartották a projekt erős Kína-függését.

A cég 2021 októberében beszállítói szerződést kötött az Electric Last Mile Solutions (ELMS) nevű elektromosfurgon-gyártóval, hogy annak Indiana állambeli üzemében összeszerelendő járművekhez ad erőforrásokat. Megjegyzendő, hogy az ELMS már akkor igen gyenge lábakon állt, majd tavaly júniusban be is dobta a törülközőt, csődbe menekült. 

A cég eszközeit októberben 240 millió dollárért megvette a Mullen Automotive, vele együtt a haszonjárművek gyártási jogát is az évi 50 ezer autó összeszerelésére méretezett indianai gyárat. A Mullen felvállalja az ELMS örökségét, és futószalagon e-furgonok gyártását tervezi, közte a Mullen FIVE-ét és a brutális küllemű Bollinger B1-ét és B2-ét. Azt azonban nem tudni, hogy ezeket a járműveket milyen akkumulátorokkal szerelik fel. Vélhetően nem porolják le a már lezárt CATL-aktát.