Miközben itthon a legsikeresebb Erasmus-projekteket díjazták, Brüsszelben arról szólt a beszélgetés, hogy az legsikeresebb és a jó értelemben vett legeurópaibb oktatási programja mára inkább politikai fenyítőeszköz lett.
Fotó: Shutterstock
Idehaza pénteken tartották a konferenciát, amelyen „az aktív társadalmi részvétel jegyében” gyűltek össze, „az interkulturális tapasztalatok szerzéséről, az európai identitás erősítéséről és a munkaerőpiaci felzárkóztatásról kaphattak átfogóbb képet” a résztvevők, és jutalmazták a legsikeresebb projekteket is.
Az Erasmus+ hazai honlapjának beszámolója szerint Latorcai Csaba területfejlesztési miniszterhelyettes elmondta, hogy a jövő iránya többek között az, hogy az európai polgárokat fel kell ruházni ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyekre a dinamikusan változó társadalomban szükségünk van,
Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár pedig hangsúlyozta, hogy a nemzetünk megerősödéséhez jövőképes fiatalokra van szükségünk.
A rendezvény megnyitóját Czibere Károly, a Tempus Közalapítvány kuratóriumának elnöke így zárta: „Egy átfogó Erasmus+ projektet megvalósítani már önmagában is aktív társadalmi részvételnek számít. A példaértékű projekteket nemcsak terjeszteni, de díjazni is kell.”
Fotó: Erasmus+
Ennek értelmében nyolcadik alkalommal osztottak ki nívódíjakat a legjobb projektekért: az idei díjazottak között van múzeum, művelődési központ, egyetem, gimnázium, szakközépiskola és ifjúsági szervezetek is.
E helyütt is elhangzott:
az 1987-ben indult Erasmusban részt vevő diákok életre szóló élményeket, valamint tapasztalatokat szerezhetnek a külföldi tanulmányok és gyakorlatok révén, ezáltal „az Erasmus+ többet jelent egy felsőoktatási csereprogramnál”.
Az utóbbi tétellel egyetértettek Brüsszelben, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén, ám nyitottak új távlatokat is a témában.
A Horizontról se feledkezzünk meg!
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetője előrebocsátotta, hogy az Erasmus az Európai Unió történetének az egyik, ha nem a legsikeresebb programja, olyan, amelyről „még az anyós is tud”.
Kilencmillió diák részesült, húzhatott hasznot a programból, amely azon kevés dolgok egyike, amit az EU fel tud mutatni a fiatalság előtt kézzelfogható és jó példaként
– közölte, hozzátéve, hogy egy-két erasmusos szemeszter kiválóan mutat a szakmai önéletrajzokon is. A probléma ott van, hogy ez a remek termék az Európai Bizottság és a magyar kormányzat vitájának fenyegetőeszköze lett.
Fotó: Shutterstock
Ballester érvelése szerint eleve furcsa, hogy olyasmiért vették elő a hazai modellváltó egyetemeket, ami Európa számos országában előfordul, ez a bizonyos politikai pozíciót viselő személyek kuratóriumi tagsága, valamint e tagságnak a hossza. A szakértő elismerte, maga sem ért egyet azzal, ha bármilyen megbízatás élethosszig szól – a tárgyalások jelen állása szerint már csak négy-hat év lehet a korlát –, ugyanakkor szerinte
nyugat-európai tagállamokban is megszokott, hogy akár bal-, akár jobboldali beállítottságú, de a polgármester tagja a városi egyetem kuratóriumának.
Szerinte már csak ezért sem helyes, hogy sok tízezer diák szorulhat ki az Erasmusból szeptembertől, és nem szabad megfeledkezni a Horizontról sem, amely 70 milliárd eurós (25 809 milliárd forint) kutatási program, és szintén veszélyeztetett.
Irán, Venezuela és Nigéria jöhet
Ballester felvetette nemcsak a kettős elvárás, hanem a kollektív bűnösség elvét is, hiszen az összes, modellváltó egyetemen tanuló diákot sújtja a korlátozás.
„Olyan az egész, mintha az UEFA azért zárna ki egy magyar focicsapatot az egyik tornájáról, mert hátha valamelyik játékos majd piros lapot kap” – példálózott, mert szerinte az ártatlanság vélelme is sérül, hiszen nincs bizonyítva, hogy a politikusok ne az egyetemük abszolút érdekében tevékenykednének, azaz bármi bűnt elkövetnének.
Felszólalt az eseményen Robert Pierson-Bartel, a Semmelweis Egyetem orvostanhallgatója is, aki szerint maguk
a diákok nehezen kezelik a témát, és inkább a szőnyeg alá söprik, mert a mindennapos, az adott pillanatban égetőbb teendőikkel vannak elfoglalva.
Fotó: Shutterstock
Mindeközben azonban az Erasmus-program többi résztvevője, akár harmadik országbeliek is, nyugodtan készülhetnek a folytatásra, ami az Európai Tanulmányok Műhelyének vezetőjét ugyancsak kiakasztotta.
Ellenzem, hogy fegyverré tették ezt az oktatási programot, és kipécézték a magyar diákokat, akik egyedül szenvedik meg a helyzetet, hiszen olyan ötcsillagos, tripla A besorolású mintademokráciák, mint Irán, Venezuela és Nigéria diákjai továbbra is részt vehetnek az Erasmusban
– ironizált Ballester, aki szerint a magyar diákok kizárása nemcsak hiba és illegális, de kontraproduktív is.
Az EP-választásokig húzódhat az ügy
A helyzeten tompít valamelyest, hogy itthon már a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is jelezte, hogy a 2023–2024-es tanév első félévében saját zsebből támogatja az Erasmusban részvételt nyert diákjait, ám természetesen jó lenne véglegesen rendezni a helyzetet. Ballester azonban nem optimista a kérdésben, nem utolsósorban a jövőre esedékes EP-választások miatt.
„Nem hiszem, hogy a következő tizenkét hónapban megoldódik az ügy. Elképzelhető, hogy lesznek engedmények, ilyen-olyan módon részt lehet majd venni a programban, de a teljes megoldás elcsúszhat az EP-választások utánra.”
