Lőporos hordó a szomszédban: Szerbia jól néz ki, de Koszovó elriaszthatja tőle a befektetőket

A szerb parlament képviselői november végén elfogadták a 2025. évre vonatkozó költségvetést. A Szerbiai Képviselőház ülését, amelyen a 2025-ös állami költségvetés tervezetéről szavaznak, az ellenzék képviselőinek távollétében és fokozott biztonsági intézkedések mellett tartották meg. Korábban ugyanis dulakodás volt a parlamentben. 

Szerbia a körülményekhez képest jó gazdasági eredményeket jegyez, de a továbbiakban erre kihatással lehet az is, hogy a jelek szerint külső és belső bizonytalanságkeltés a célja egyeseknek, ami a potenciális külföldi befektetőket várakozó álláspontra kényszerítheti. 

Mindeközben aggodalomra adhat okot, hogy ismét fokozódik a feszültség világszerte, így a Balkánon is. 

A lőporos hordó

A múltban nemes egyszerűséggel sokszor csak lőporos hordónak nevezett térségben, Koszovó északnyugati részén péntek éjszaka bekövetkezett robbanás okozott most feszültséget. A sajnálatos eset elkövetőivel és céljaival kapcsolatban egymásnak ellentmondó, esetenként egészen elképesztő magyarázatok, feltételezések is napvilágot láttak. Vannak, akik most sem veszik komolyan azt, ami történt, csak legyintenek, hogy ez évtizedek óta így van, amikor valakinek az érdekeit szolgálja, könnyen feszültté teheti a helyzetet. 

Koszovói részről azonnal Szerbiát vádolták, miközben a szerb elnök is azonnal reagált, és megismételte korábbi álláspontját, miszerint egyfajta hibrid háború zajlik Szerbia ellen. Koszovó Belgrádot és Szerbiát vádolta a támadással, a szerb államfő szerint azonban ennek semmi alapja nincs, a koszovói rendőrség intézkedése, a letartóztatások és a házkutatások csupán színjáték. 

Albin Kurti koszovói kormányfő vasárnap úgy fogalmazott, Szerbiának az Ibar-Lepenac csatornára mért támadása kísérlet volt arra, hogy a koszovói polgárok ivóvíz, villanyáram és fűtés nélkül maradjanak. 

melynek az volt a célja, hogy a terület ivóvíz és áram, abból eredően kommunikációs lehetőségek nélkül maradjon. 

Kurti bemutatott néhány fényképet, amelyen állítólag orosz katonai jelvények láthatók. Szavai szerint azokat a koszovói rendőrség foglalta le szombaton Észak-Koszovóban. Hozzátette, hogy ezek különleges egységek jelvényei, amelyek különleges katonai műveleteket hajtanak végre.

A házkutatások során állítólag egyenruhákat, jelvényeket, fegyvereket is lefoglaltak. Vasárnap aztán Kurti mérsékeltebb hangnemre váltott, amikor újságírói kérdésre azt mondta, az illetékes szervek feladata kideríteni, ki állhat a dolgok hátterében. 

Szerbia válasza

Aleksandar Vuciv ugyanakkor több indítékot sorolt fel, hogy a koszovói vezetésnek miért áll érdekében Szerbiát vádolni. A létszámban fogyatkozó koszovói szerb közösség további szétzúzását említette, valamint hogy a cél Szerbia akadályozása a gazdasági fejlődésben, az európai úton történő haladásban. Motiváló tényezőként említette még, hogy

• a koszovói hadsereget terrortámadás ürügyén Észak-Koszovóba lehetne irányítani, illetve hogy 
• a februári önkormányzati választás előtt a koszovói hatóságok a terrorizmus alaptalan vádjával szeretnék ellehetetleníteni a szerb indulókat.

 Vucic hangsúlyozta, hogy a belgrádi hatóságok a brüsszeli megállapodásnak megfelelően készek az együttműködésre az EULEX-szel és a KFOR-ral, valamint Pristinával is.

Hibrid hadviselés?

Sokan vélik úgy, hogy Szerbia ellen valóban egyfajta hibrid hadviselés zajlik, melynek része a nagyobb városokban szervezett tüntetések, megmozdulások, melyek célja a hatalom gyengítése, lejáratása. Régebben az állítólagos választási visszaélések, majd a kilátásba helyezett szerbiai lítiumkitermelés, most pedig az egy hónappal ezelőtt az újvidéki vasútállomáson történt, 15 áldozatot követelő katasztrofális baleset szolgál ürügyként. 

Mindenki a saját érdekei szerint magyarázza azt, hogy ki állhat a dolgok hátterében. Miközben egyesek szerint keleti, főleg orosz szolgálatok gyakorolnak így nyomást a szerb vezetésre, hogy megakadályozzák jó viszony kialakítását nyugati partnerekkel, mások épp ellenkezőleg, a nyugati titkosszolgálatok tevékenységéről beszélnek, melyek így akarják Szerbiát büntetni, amiért nem vezet be szankciókat Oroszország ellen, nem ismeri el Koszovó függetlenségét, és más területeken sem hajlandó összehangolni külpolitikáját a nyugat elvárásaival.