Harc Európa legnagyobb lítiumbányájáért – az EU, Kína és az oroszok viaskodnak érte

Az angol-ausztrál Rio Tinto csoport 2,55 milliárd eurós (2,7 milliárd dolláros) szerbiai projektje Aleksandar Vucic szerb elnök számára kritikus fontosságú, mert szerinte szükség van rá Szerbia uniós tagságra való jogosultságának érvényesítésében.

Az ország ugyanis ellenzi Koszovó önálló államiságát, ami pedig feltétele a taggá válásának. A Bloomberg hírügynökség emlékeztet, hogy a szerb elnök 24 éve Slobodan Milosevic bukása óta zsonglőrködik az orosz és kínai kapcsolataival, valamint az Európai Unióhoz való közeledési tervével.

Harc Európa legnagyobb lítiumbányájáért

A Rio Tinto tervének megvalósításához még szükség van a végleges szerbiai engedélyekre, bár azokat támogatják az elmúlt hetekben Belgrádba látogató uniós vezetők és amerikai tisztségviselők. Azonban a lítiumtermelésből származó gazdasági fellendülés ígérete, valamint az akkumulátorok és elektromos járművek helyi gyártásából származó értéklánc előnyei sem csillapították a félelmeket.

Szerbia lítiumvagyona 1,2 millió tonna az US Geological Survey szerint, vagyis Németország és Csehország után a legnagyobb Európában. A Rio Tinto azt közölte egy hat és fél évig készült tanulmány alapján, hogy

• a projekt megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi szabványoknak,
• az építkezés 3500 munkahelyet teremt,
• az új létesítmény üzemeltetéséhez 1300 főre lesz szükség,
• a bánya üzembe helyezése után pedig több mint 1 milliárd eurós éves bevétel várható.

A Rio Tinto és a szerb kormány megállapodása értelmében a lítium segíti a németországi autóipar ellátását is. Ám közben megrekedtek a Szerbia uniós tagságáról szóló tárgyalások, az ország pedig Kínához közeledett. Egyelőre az uniós országok a legnagyobb befektetők Szerbiában, de Kína befektetései megugrottak.

A Zijin Mining (a kiejtése Csecsin) például már egy hatalmas réz- és aranyberuházást irányít. A legnagyobb akadálynak azonban a Bloomberg szerint a kitartó tiltakozások számítanak. A tüntetők hidakon és utakon blokkolták az áthaladást, és azt állították, hogy az EU gyarmatként kezeli Szerbiát. Savo Manojlovic, az egyik tiltakozó csoport vezetője úgy látja, hogy a lítium használata úgy teszi zöldebbé Európát, hogy közben környezeti károkat okoz a Balkán hátsó udvarában.

Közel negyedszázada indult a szerbiai lítium története 

A lítiumot és borátokat tartalmazó ásványok lelőhelyeit a Rio Tinto helyi cége 2001-ben jegyeztette be. A társaság 2021-ig már 2,4 milliárd dollárt fordított a  jadarit nevű ásvány bányászatára, amely a dús Jadar-völgyről kapta a nevét. (A jadarit egy lítium-nátrium-boroszilikát vegyület.) Azonban a környezetvédő aktivisták addigra megkongatták a vészharangot az ércfeldolgozásban használt kénsav, a vízellátás, a levegő és a talaj szennyeződése miatt. A projektet 2022 elején felfüggesztették a választások előtti utcai tiltakozások csillapítására, majd tavaly júliusban újraindították. 

Az ellenzők közé tartoznak Nyugat-barát liberálisok, jobboldali nacionalisták, sőt Vucic Progresszív Pártjának néhány támogatója is. Hiába állítja Chad Blewitt, a Rio Tinto bányának ügyvezető igazgatója, hogy a Jadar Projekt nem bocsát kénsavat sem a levegőbe, sem a talajba, sem a vízbe.

Jól jött a vita Oroszországnak 

Oroszország a bánya körüli vitát arra használta fel, hogy éket verjen Szerbia és Nyugat közé – állította Christopher Hill, az Egyesült Államok szerbiai nagykövete. Szerinte az aggodalmakat az oroszok által támogatott dezinformációs kampány erősíti. Mint mondta, Vucic vezetésével Szerbia a nyugati hatalmaknak udvarol, miközben próbálja nem felégetni a Vlagyimir Putyin elnökkel és a Szerbiának kedvezményesen gázt eladó Gazprommal összekötő hidakat.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov visszautasította az állítást. Azt hangsúlyozta, hogy Szerbiának szuverén joga együttműködni az EU-val, Oroszország pedig saját, kölcsönösen előnyös kapcsolatokat alakít ki az országgal. Ezt egy amerikai tisztségviselőnek tudnia kell.