Visszatértek Szíriába a nyugati termékek
Bassár el-Aszad bukása Szíriában megnyitotta a kapukat az import termékek előtt, hiszen a rendszer megdőlésével eltörölték a dollártranzakciókra vonatkozó korlátozásokat és csökkentették a csillagászati összegű vámokat is.

Damaszkusz üzleteibe visszatértek a török ásványvizek vagy épp a szaúdi leveskockák és libanoni tejporok, de újra kaphatók olyan nyugati termékek is, mint a Twix vagy a Mars a Financial Times összefoglalója szerint, de a vásárlók leginkább az üdítőitalok, mint a Pepsi vagy a francia La vache qui rit (a nevető tehén) kockasajt visszatérésének örülnek.
Aszad alatt tilos volt dollárral fizetni Szíriában
Aszad 2013-ban tiltotta meg a külföldi valutákat, hogy erősítse a szíriai fontot, miközben a rendszer a vámokat is jelentősen megemelte, hogy bevételhez jusson a 13 évig tartó polgárháború idején. Tavaly egy iPhone után közel 900 dollárnyi vámot kellett például fizetni. Mindez a helyi termékek használatára kényszerítette Szíria lakosságát, miközben virágzott a csempészet és a feketekereskedelem.
A letartóztatásoktól vagy épp a biztonsági szervek zsarolásától tartó szíriaiak még a dollár szót sem merték kiejteni, petrezselyemnek hívták az amerikai valutát.
A helyzetet a nemzetközi szankciók is rontották, noha azok az élelmiszereket és a gyógyszereket nem érintették.
A vámok és az árak is csökkentek
Aszad bukása óta az új kormány engedélyezte a dollártranzakciókat és egységes, a korábbinál akár 50-60 százalékkal vámokat vezetett be. A győztes lázadók ellenőrizte területekre már korábban is eljutottak az import termékek Törökország felől, és azok ma már az egész országot elérik, de Libanon irányából is sok árucikk érkezik, a határon ugyanis általában nem ellenőrzik az autókat.
A helyi márkák azonban továbbra is jóval olcsóbbak, mint a külföldiek, például egy üveg ketchupból a helyi alig ötödébe kerül, mint a Heinzé. Egy zöldség-gyümölcs kereskedő szerint azonban sok minden olcsóbb is lett, akár helyi, akár import árúról van szó, ugyanis eltűntek a kormányzati ellenőrző pontok, ahol a rendszer emberi gyakran sajátították ki a gazdák terményeinek egy részét.


