Innováció vagy kísérlet? – gőzerővel épül a Toyota okosvárosa

Az elmúlt években, a technológia rohamos fejlődését kihasználva és valamilyen szinten az éghajlatváltozás következményeire is reflektálva, több grandiózus projekt is indult, amely a semmiből szeretne felépíteni egy okosvárost. Masdar City már áll, Bill Gates projektje csúszik, Neom építése pedig látványosan halad. A sorból nem szeretne kimaradni Japán sem.

A Fudzsi hegytől délre, egy 176 hektáros területen, ahol egykor a Toyota Higashi-Fuji autógyára működött, szintén egy különleges, kísérleti város épül. A beruházás első fázisa tavaly év végén zárult, 360 lakosnak ad otthont, akik többségükben Toyota-alkalmazottak és családtagjaik, de élnek a területen kutatók és néhány nyugdíjas is. Ha elkészül, a várost nagyjából kétezer ember lakja majd – számolt be róla a Fast Company.

A Woven City név a város egymásba fonódó úthálózatát és a Toyota textilipari történelmi gyökereit is szimbolizálja, megjelenítve a mobilitás, a digitális infrastruktúra és az emberi interakciók összefonódását. A hangzatos elnevezés ellenére nem egy tipikusan tervezett közösség és nem is a szó szokásos értelmében vett okosváros. Szándékosan inkább városi operációs rendszerként tartják számon, egy valós életben működő laboratóriumként, amelyet úgy terveztek, hogy a rendszer a valós adatok és a lakosok visszajelzései alapján tanuljon és fejlessze magát.

Okosváros, de milyen?

A Woven City a Toyota úttörő filozófiájának, a folyamatos fejlesztésnek, más néven a kaizennek a városi kiterjesztéseként írható körül, amely a dolgozókat tekinti az igazi innováció forrásának, lehetővé téve, hogy a lakosok aktívan alakítsák és építsék közösségüket.

Az a feltevés vezérli, hogy a lakosok nem az előre megtervezett rendszerek passzív felhasználói, hanem a kialakulóban lévő rendszerek aktív alkotói. A kifejezett cél az volt, hogy különböző demográfiai csoportokat, például családokat, nyugdíjasokat, mérnököket és kutatókat vonjanak be, biztosítva ezzel is, hogy a visszajelzések a megélt tapasztalatok széles skáláját tükrözzék, ugyanúgy, mint egy normál városban.

Ugyanúgy, ahogy a Toyota autói is a manuális vezérléstől a szoftveres vezetés felé, majd a mobilitás tágabb koncepciói felé haladnak, Woven City is a szoftveresen működtett város prototípusát valósítja meg. Széles körben alkalmazzák a tárgyak internetét (IoT) és a digitális ikertechnológiát, lehetővé téve a várostervezőknek, hogy proaktívan szimulálják a mindennapi városi élet forgatókönyveit, és optimalizálják az olyan rendszereket, mint

• az energia,
• a hulladék,
• a víz
• és a világítás,

mielőtt azokat a való világban is bevezetnék.

A város épületei elsősorban fenntartható, szén-dioxid-semleges fából épülnek, és napelemekkel vannak ellátva. A kritikus infrastruktúrát, beleértve az áram-, víz- és internetkábeleket, a biztonság és az esztétikum fokozása érdekében a föld alá telepítették.

A közlekedés a Toyota célkeresztjében

A város infrastruktúrája lehetővé teszi az autonóm közlekedés és más olyan innovációk tesztelését is, amelyeket hagyományos városi környezetben jóval körülményesebb lenne kipróbálni. Integrálja a föld feletti és a föld alatti rendszereket, és ezeket a torlódások, dugók alapján folyamatosan optimalizálják. A gyalogsétányok és a kerékpárutak lineáris parkokként lesznek kialakítva, a kis sebességű autonóm járatok számára fenntartott szegélysávokkal.

A föld alatt kiterjedt alagúthálózat teszi lehetővé a diszkrét és hatékony áruszállítást és hulladékkezelést autonóm járművek és robotok segítségével. A város 14 épületét mintegy 25 ezer négyzetméternyi alagút segítségével kötik össze. Ráadásul ennek köszönhetően az önvezető szállító járművek a változó időjárási viszonyoktól függetlenül végezhetik munkájukat, jelentősen növelve a hatékonyságot és fenntartva a gyalogosbarát utcákat. Érdekesség, hogy a világ egyik vezető autóipari vállalatának városában a magántulajdonban lévő benzinüzemű járművek behajtása tilos, ami tükrözi a város elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt.

A Woven City folyamatosan monitorozza a városban zajló folyamatokat. Az érzékelők sűrű hálózata a gyalogosforgalomtól kezdve az energiafogyasztáson és a környezeti paramétereken át a közterületek használatáig szinte mindent nyomon követ. Ezek az adatok lehetővé teszik a tervezőknek, hogy a tényleges használati szokások és a felmérések alapján optimalizálják a buszmenetrendeket, átkonfigurálják a közterületeket, vagy éppen az utcai világítás újrakalibrálásával javítsák az éjszakai hangulatot és biztonságérzetet.