Megszólalt az EU, kiderült, mi Brüsszel kifogása a rezsicsökkentés ellen

A hazai lakosság számára kiemelt fontosságú az Európai Bizottság Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásán belül az a rész, amely a 2013-ban indult rezsicsökkentést érinti, veszélyezteti. A Világgazdaság ezzel kapcsolatos érdeklődésére a Bizottság sajtószolgálata válaszolt.

Az Európai Bizottság minden évben az európai szemeszter tavaszi csomagjának részeként országspecifikus ajánlásokat (CSR) ad ki minden tagállamnak, amelyek iránymutatást nyújtanak arról, hogyan reagáljanak megfelelően az új és meglévő kihívásokra, és hogyan valósítsák meg a kulcsfontosságú szakpolitikai célkitűzéseket – magyarázza a sajtószolgálat válasza.

Kellettek a célzott támogatások

A 2022-es 1. országspecifikus ajánlásban az energiaválságra válaszul a Bizottság és a Tanács elismerte, hogy ideiglenes célzott támogatásra van szükség az energiaárak emelkedésével szemben leginkább kiszolgáltatott háztartások és vállalkozások számára. Azt javasolták azonban, hogy a 2023 utáni időszakra Magyarországnak és a többi tagállamnak készen kell állnia arra, hogy

• a jelenlegi kiadásokat a változó helyzethez igazítsa, különös tekintettel az energiaköltségek jelentős csökkenésére,
• és olyan költségvetési politikát folytasson, amelynek célja a körültekintő középtávú költségvetési pozíciók elérése.

2025-ben a „sürgősségi energiatámogatási intézkedések leépítése” a Magyarországra vonatkozó 1. országspecifikus ajánlás része volt. Ez a 2023-ban és 2024-ben tett hasonló ajánlásokat követi. Ez egy horizontális országspecifikus ajánlás, amely azoknak a tagállamoknak szól, amelyek még nem vezették be vagy igazították ki az energiaválság nyomán bevezetett energiatámogatási intézkedéseket. (A Világgazdaság korábbi cikke azt emeli ki, hogy az ajánlás nehezményezi, hogy a rezsicsökkentés fosszilis energiahordozó használatát támogatja.)   

Drága a költségvetésnek a rezsicsökkentés

A Bizottság 2025. tavaszi előrejelzése szerint az energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési költsége Magyarországon 2024-ben továbbra is magas volt, a GDP 1,0 százalékát tette ki, majd 2025-ben 0,5 százalékra csökkent.

A nettó költségvetési kiadás főként a közműszolgáltatóknak a lakossági energiaárak korlátozása miatt okozott veszteségekért járó kompenzációt tükrözi (a közműszámlák védelmének programja keretében), miután levonták az olyan bevételnövelő intézkedések hatását, mint az energiaszolgáltatókra kivetett ideiglenes jövedelemadó és az olajár-különbözeti hozzájárulás (amelyet az olajtermelő az Ural és a Brent olajárak közötti különbözet után fizet).

Lépett a magyar kormány, a Bizottság kevesli

Az energiaár-plafonok rendszere 2013 óta van érvényben Magyarországon, és 2022-ben, az energiaválság idején módosították. 2022-ben a legtöbb nem lakossági felhasználóra vonatkozó korlátozásokat fokozatosan megszüntették, a háztartások esetében pedig a korlátozásokat az országos átlagos fogyasztásra korlátozták. Ám, míg a 2022-es módosítások növelték az energiamegtakarítást a gazdaságban, a meglévő árplafon-rendszer továbbra is költségvetésileg költséges és nem célzott, mivel például nem a háztartások jövedelmén alapul - zárul a Világgazdaságnak küldött válasz.

Ez utóbbi megállapításhoz kívánkozik azonban, hogy bár az Európai Unión belül Magyarországon a legolcsóbb az áram és a gáz a lakosság számára, és ez az ár valóban minden hazai lakos számára elérhető, enélkül nehezen elviselhető tarifát kellene fizetniük a háztartásoknak. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal minden hónapban kiszámolja, hogy mekkora lenne az átlagos hazai tarifa abban az esetben, ha az adott háztartás 20 százalékkal túllépné a 2022-ben meghatározott átlagfogyasztás mennyiségét. Az áram esetében a növekedés 15 százalékos lenne, a gáz esetében azonban több mint kétszeres. A Világgazdaságnak korábban Lantos Csaba energiaügyi miniszer leszögezte, hogy a kormány politikája szerint a rezsicsökkentés minden hazai háztartás számára elérhető.

Fontos továbbá, hogy míg az idei költségvetés mintegy 800 milliárd forintot különített el a rezsicsökkentés fenntartására, az összeg ennek a kétszerese is lehet Steiner Attila energetikai államtitkár szerint abban az esetben, ha Magyarországnak 2027-től le kellene mondania az orosz energiahordozók importjáról, ahogyan az az uniós elképzelésekben szerepel az Oroszország ellen szanckiók részeként.