Kevés pragmatizmus, túl sok kritika – egyre nagyobb hátrányban az unió a nagyhatalmi versengésben
Kína hivatalosan nem klasszikus katonai szövetségi rendszerben gondolkodik, hanem stratégiai partnerségi kapcsolatokban. Ez igaz Oroszországra, Iránra, de ugyanúgy az Egyesült Államokra vagy az Európai Unióra is. Peking minden esetben elsősorban saját gazdasági és geopolitikai érdekeit veszi figyelembe – értékelte Donald Trump pekingi látogatását Horváth Levente, az MCC Ázsiai-magyar Kapcsolatok Iroda vezetője, korábbi sanghaji főkonzul az Origo megkeresésére.
Fotó: Unsplash
Peking számára alapvető érdek a Közel-Kelet stabilitása
Az energetikai dimenzió különösen fontos – emelte ki Horváth Levente. Kína ma a világ legnagyobb energiaimportőrei közé tartozik, olajszükségletének jelentős részét külföldről szerzi be.
- A kínai importált kőolaj nagy része a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik,
- ezért Peking számára alapvető érdek a Közel-Kelet stabilitása és a tengeri kereskedelmi útvonalak biztonsága.
Éppen ezért Kína vélhetően minden olyan diplomáciai megoldást támogat, amely csökkenti a regionális feszültségeket, biztosítja a Hormuzi-szoros nyitottságát, és stabilizálja az energiaárakat. Ez nemcsak Kína, hanem az egész világgazdaság érdeke is – mutatott rá Horváth Levente.
Az orosz-ukrán háború kapcsán ugyan továbbra is jelentős érdekellentétek vannak a nagyhatalmak között, de egy stabilabb amerikai-kínai kommunikáció önmagában is csökkentheti az eszkaláció veszélyét. Ha Washington és Peking képes bizonyos stratégiai kérdésekben együttműködni, az közvetve kedvezőbb nemzetközi környezetet teremthet a konfliktusok kezeléséhez is.
Európának saját stratégiai érdekeit önállóbban kellene képviselnie Kínával kapcsolatban
Az Európai Unió helyzete ugyanakkor összetettebbé vált. Az elmúlt években az EU sok esetben a Kína-kritikus megközelítést helyezte előtérbe, miközben a mostani tárgyalások alapvetően amerikai–kínai kétoldalú keretben zajlanak.
Látható az is, Trump már elsősorban amerikai nemzeti érdekeket képvisel a tárgyalásokon, nem pedig a szélesebb nyugati blokk közös álláspontját.
Ez azt is jelenti, hogy Európának saját stratégiai érdekeit önállóbban kellene képviselnie Kínával kapcsolatban. Jelenleg az látható, hogy több EU-tagállam pragmatikus gazdasági kapcsolatokat épít Pekinggel, miközben az uniós intézmények továbbra is kritikusabb hangnemet alkalmaznak.
Mindez Magyarország számára is fontos kérdés. Magyarország energiaellátása és exportorientált gazdasága szempontjából egy stabilabb világgazdasági környezet, az alacsonyabb energiaárak és a kiszámíthatóbb amerikai-kínai kapcsolatok egyértelműen pozitív hatással járhatnak.
