Átadták Lázár János ajándékát, kész a gigantikus akkugyár, nem szeretik az erős forintot – ezek voltak a hét legolvasottabb cikkei
A hét legolvasottabb cikke a leköszönő Orbán-kormány és a hivatalba lépő Magyar-kormány átadás-átvételéről, azon belül is Lázár János egykori közlekedési miniszter teljesített vállalásáról szólt a Világgazdaság hasábjain.
Öt vadonatúj Siemens Vectron állt szolgálatba a hazai vasútnál. A korszerű mozdonyok érkezése része Lázár János tíz vállalásának egyik központi eleme, amelynek célja, hogy a következő években a MÁV járműállományának fele modern, nagy teljesítményű gépekből álljon. Az új generációs Vectron mozdonyok nemcsak modernebbek, hanem jelentősen megbízhatóbbak is a régi járműveknél. A MÁV adatai szerint a velük közlekedő vonatok feleannyit késnek, gyorsabban gyorsulnak, és pontosabban tartják a menetrendet. Emellett a korszerű mozdonyok energiahatékonyabb működése jelentős megtakarítást eredményezhet a vasúttársaság számára. A Vectronok egyik legnagyobb előnye, hogy több áramnemű rendszerrel rendelkeznek, így nemcsak Magyarországon,
- hanem Ausztria,
- Németország,
- Csehország
- és Szlovákia vasúti hálózatán is közlekedhetnek.
Ez különösen fontos a nemzetközi személy- és teherszállítás szempontjából, hiszen csökkenti az országhatároknál szükséges mozdonycserék számát.
Varga Mihály belecsapott az állóvízbe, Magyar Péter máris megkapta a kamatcsökkentést, de nem úgy, ahogy gondolnánk – a forint azonnal zuhant
Szintén nagyon olvasott volt a héten, hogy a javuló piaci és likviditási feltételekre hivatkozva 5,75 százalékról 5,25 százalékra csökkentette devizaswap-instrumentumának implicit kamatlábát Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán. A jegybank ezzel tulajdonképpen kamatcsökkentést hajtott végre. A forint azonnal gyengülni kezdett a jegybank lépésére.
Az MNB közleménye szerint a jövőben a devizaswapokat a referencia-kamatlábhoz (jegybanki alapkamathoz) képest 100 bázisponttal alacsonyabb szinten kínálják majd.
„Az eszköz célja, hogy tartalék lehetőségként szolgáljon a devizaswappiacon, ezáltal biztosítva a kamat transzmisszió hatékonyságát” – közölte az MNB. Az új árazás, amely 100 bázisponttal alacsonyabb az alapkamatnál, megegyezik azokkal a feltételekkel, amelyeket a jegybank 2024 decembere előtt kínált az ilyen típusú eszközökre.
Ez a lépés nem jár a szigorú és óvatos monetáris politikai irányvonal megváltozásával, és nagyobb teret enged a piaci alapú folyamatok érvényesülésének
– áll a jegybank közleményében. A forint azonnal és jelentős gyengüléssel reagált az MNB beavatkozására, visszaadva kisebb előnyét az euróval szemben.
Nem is jó az erős forint, kimondta Magyarország egyik legnagyobb cége: csak szenvednek tőle – már a profitjuk is bánja, de tartják a célt
A tavalyi szint körül stabilizálódó év eleji eredményszámokról jelentett a Richter. A döntően exportra termelő magyar gyógyszergyártó társaság számára a forint első negyedévben mutatott ralija jelentős ellenszelet okozott, rontva a forintban kifejezett pénzügyi mutatókat.
A vállalat árbevétele 217,3 milliárd forint volt a március végén zárult három hónapban, ami 1,3 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Az árfolyamhatás jelentős mértékben rontotta a jelentett bevételeket, a gyenge dollár és az erősebb forint következtében több mint 7 százalékpontos negatív hatást gyakorolva. Változatlan árfolyamon (CER) számolva 5,9 százalékos volt a bevételek bővülése.
A bruttó fedezet 2026. éves szinten 4,7 százalékkal, 147 milliárd forintra csökkent, míg a bruttó fedezeti hányad 2,4 százalékkal, 67,6 százalékra mérséklődött.
A tisztított működési eredmény (EBIT) éves alapon 1,8 százalékkal emelkedett, 69,8 milliárd forintra. A mérsékelt dinamika mögött szintén a forinterősödás áll. A devizaárfolyamok hatását kiszűrve 15 százalékkal bővült a legnagyobb magyar vállalatok közé tartozó társaság tisztított EBIT-je.
Az adózott eredmény pedig 4 százalékkal, 65,5 milliárd forintra mérséklődött, a stagnáló működési eredmény és az egy évvel korábbinál alacsonyabb nettó pénzügyi eredmény következtében.
Ursula von der Leyen pánikban: megtámadta a Mercosurt az egyik legnagyobb uniós tagállam – rögtön felfüggesztheti a bíróság
Lengyelország az Európai Unió Bíróságához fordult a Mercosur-megállapodás ügyében, és egyedüliként támadja annak jogszerűségét az EU-tagállamok közül. Varsó szerint a kereskedelmi egyezmény jelenlegi formájában veszélyezteti a gazdák és fogyasztók érdekeit, ezért a felfüggesztését is kezdeményezte.
Lengyelország hivatalosan is az Európai Unió Bíróságán támadja meg a Mercosur-megállapodást
– jelentette be Stefan Krajewski lengyel mezőgazdasági miniszter. A döntés alapján Varsó egyedüli tagállamként indít jogi eljárást az EU és a dél-amerikai országok közötti kereskedelmi egyezmény ellen.
A miniszter közleménye szerint Lengyelország nemcsak a megállapodás felülvizsgálatát kéri, hanem a felfüggesztését is addig, amíg az Európai Bíróság nem hoz végleges döntést. Krajewski azonban hangsúlyozta, hogy a lengyel kormány alapelve nem a verseny elutasítása, hanem az „egyenlő feltételek” biztosítása. Álláspontja szerint a gazdák és a fogyasztók védelme csak akkor garantálható, ha az importtermékek ugyanazon szabályok szerint kerülnek az uniós piacra, mint az európai termékek. A miniszter szavai szerint: a lengyel vidék számíthat a kormány támogatására.
A Mercosur-megállapodás az Európai Unió és több dél-amerikai ország közötti kereskedelmi nyitást szabályozza, és jelenleg ideiglenesen hatályban van.
Ultimátumot adott Magyarország közvetlen szomszédja a Molnak: ezek a követelései – ha nem teljesíti, egy életre bánni fogja
A Mol a pancsovai finomító megvétele is téma volt a hét folyamán. Több vevő-jelölt is van az elmúlt évek legnagyobb üzletére, ezért a magyar olajtársaság komoly szorításban van a szerbek részéről. Dubravka Dedovic Handanovic szerb bányászati és energiaügyi miniszter a belgrádi energiafórumon hangsúlyozta: a tárgyalások a Mol csoporttal nem egyszerűek, de Belgrád célja továbbra is a kompromisszum.
A szerb fél egyértelműen nagyobb tulajdonosi részesedést akar elérni a NIS-ben, konkrétan további 5 százalékot, amit a magyar olajóriás egy kicsit sokall.
A miniszter szerint ez nem pusztán pénzügyi kérdés, hanem stratégiai befolyásról szól. A nagyobb részesedés ugyanis lehetővé tenné Szerbia számára, hogy erősebben beleszóljon a vállalat irányításába, sőt bizonyos döntéseket akár blokkolni is tudjon, ha azok ellentétesek az állami érdekekkel.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a feleknek szűk határidővel kell dolgozniuk. A tárcavezető szerint mindössze 11 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az amerikai Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) felé benyújtsák a szükséges dokumentációkat a szerződéses struktúrákról. Ez a szankciós környezet miatt különösen érzékeny pont.
Szép csendben elkészült Magyarország legnagyobb kínai akkugyára: egész Európa erre várt – egyetlen lépés maradt hátra
Új szakaszába lépett a CATL debreceni gigaberuházása: megkezdődött az akkumulátormodulok összeszerelése az új gyárépületben, miközben gyakorlatilag befejeződött az első cellagyár építése is. A kínai vállalat ezzel közelebb került ahhoz, hogy teljes értékű akkugyártást indítson Magyarországon, amire az európai autóipar hónapok óta vár. A tényleges cellagyártás elindításához azonban még hiányoznak a végső engedélyek, így egyetlen fontos lépés választja el a projektet a teljes üzembe helyezéstől.
A CATL május 6-án indította el az akkumulátormodulok összeszerelését az új debreceni üzemben, miután a létesítmény megkapta a szükséges működési engedélyeket. Az új modulgyártósor éves kapacitása 5 gigawattóra, ami már önmagában is jelentős volumennek számít az európai elektromosautó-piacon.
A beruházás ezzel célegyenesbe fordult. A Debreceni Déli Ipari Parkban felépült első cellagyár szerkezetileg elkészült, és az Ipar 4.0-alapú gyártóberendezések telepítése is befejeződött. Amint a vállalat megszerzi a cellagyártáshoz szükséges összes hatósági engedélyt, elindulhat az akkumulátorcellák tesztgyártása is, ami már a teljes gyártási lánc működését jelentené helyben.
Szlovákia elszabadult, milliószámra küldi a lőszert Ukrajnába – könyörögnek Zelenszkijnek, hogy adja át, amije van
Váratlan bejelentés érkezett Szlovákiából: a szomszédos ország növeli az ukrán lőszerexportot. Ezzel a lépéssel nem csupán a régió, hanem a NATO egyik fő lőszergyártójává vált.
A lépésnek pozitív hatása lesz a gazdaságra, azonban felmerül a kérdés, hogy az orosz fél miként reagál majd a lépésre. Ez azért is érdekes, mert Robert Fico szlovák miniszterelnök nemrégiben Moszkvában járt, és tárgyalásokat folytatott Vlagyimir Putyinnal.
Szlovákia jelenleg is milliós nagyságrendben szállít lőszert Ukrajnának, ez a mennyiség a jövőben pedig tovább növekszik majd − számolt be az aktualitásokról Peter Pellegrini, szlovák államfő a Bukaresti Kilencek (B9) konferenciáján.
Peter Pellegrini szerint Szlovákia folyamatos beruházásokat hajt végre a fegyvergyártásban,
a hadiipar jelenleg felfutóban van, az ország gazdaságának 3 százalékát adja.
A stratégia eredményeként Szlovákia a NATO egyik legnagyobb lőszergyártójává vált − mutatott rá az államfő, majd arról beszélt, hogy a modern hadviselés legtöbb tapasztalatával rendelkező Ukrajna tudására a szomszédos országoknak is szükségük van, így támogatja a nyugati irányú technológiatranszfert.
Döntött az EU egyik legnagyobb tagállama, a miniszterelnöke bejelentette: visszaállhatnak az atomenergiára
Negyven évvel azután, hogy Olaszország népszavazáson mondott nemet az atomenergiára, a római kormány ismét az asztalra teszi a nukleáris kérdést. A döntés hátterében az egyre drágább energiaimport, az ukrajnai háború és a közel-keleti feszültségek állnak.
Róma az orosz–ukrán háború kirobbanása óta igyekszik csökkenteni függőségét az orosz kőolaj- és gázimporttól. A helyzetet tovább élezte az Egyesült Államok és Izrael Iránnal vívott háborúja, valamint a Hormuz-szoros lezárása, amelyek még sürgetőbbé tették az alternatív energiaforrások keresését. A mesterséges intelligencia terjedésével megjelenő, energiaigényes adatközpontok szintén növelik az ország villamosenergia-szükségletét.
„A jelenlegi helyzet – amelyet rendkívül összetett nemzetközi gazdasági körülmények és tartós geopolitikai feszültségek jellemeznek – hatással van a növekedésre, az energiaköltségekre, a vállalkozások versenyképességére és a háztartások vásárlóerejére” – fogalmazott Meloni a felsőházban tartott felszólalásában.
A Telegraph emlékeztet: Olaszország ugyan jelentős beruházásokat hajtott végre a nap-, szél- és geotermikus energia fejlesztésébe, a kormány álláspontja szerint ezek a megújuló források önmagukban nem elegendők az ellátásbiztonság garantálásához. Az atomenergia visszatérése emellett hozzájárulna az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez is – hangsúlyozzák a javaslat támogatói.
