Sokkoló kijelentés a 4iG szövetségesétől: fogalma sincsen, mikor tudja átadni a rakétákat Amerikának – Trump tombolhat, rés tátonghat a pajzson
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA világ egyik legfontosabb légvédelmi fegyverének számító Patriot-rendszer rakétáiból akkora hiány alakult ki, hogy még a gyártó Lockheed Martin sem tudja megmondani, mely országok mikor jutnak hozzá a megrendelt eszközökhöz. A kijelentés különösen érzékenyen érintheti az Egyesült Államok szövetségeseit, miközben Donald Trump kormánya egyre több fegyverszállítást rangsorol át saját stratégiai szempontjai szerint. A bizonytalanság Magyarország szempontjából is fontos, mivel a hazai védelmi ipar, a 4iG-csoport egyik legfontosabb nemzetközi partnere a Lockheed Martin.
A berlini ILA légiközlekedési kiállításon Brian Dunn, a Lockheed Martin rakéta- és tűzvezetési üzletágának stratégiai és üzletfejlesztési alelnöke arról beszélt, hogy a vállalat ugyan jelentősen növeli a Patriot PAC–3 elfogórakéták gyártását, de nem tud garanciát adni arra, hogy az egyes országok mikor kapják meg a megrendelt eszközöket.
A Lockheed Martin az év elején 4,7 milliárd dolláros (mintegy 1650 milliárd forintos) megállapodást kötött a Pentagonnal a gyártási kapacitás bővítéséről. A jelenlegi évi 650 darabos termelést 2033-ra 2000 darabra emelnék, vagyis több mint megháromszoroznák az előállított rakéták számát – írja a Financial Times.
A kereslet azonban ennél is gyorsabban nő.
A Patriot-rendszerek rakétái már az iráni háború előtt is hiánycikknek számítottak, a közel-keleti konfliktus pedig tovább apasztotta a nyugati készleteket.
A PAC–3 típus különösen értékes, mert képes elfogni a nagy sebességgel érkező ballisztikus és hiperszonikus rakétákat, amelyek ellen a legtöbb hagyományos légvédelmi rendszer korlátozott hatékonysággal rendelkezik.
Dunn nyíltan elismerte, hogy a gyártó nem rendelkezik befolyással a kész rakéták elosztása felett. A döntést az amerikai kormány hozza meg, amely saját biztonságpolitikai prioritásai alapján határozza meg, mely országok kerülnek előre a várólistán. Ez különösen érzékenyen érinti Németországot, Lengyelországot, Japánt, Szaúd-Arábiát vagy az Egyesült Arab Emírségeket, melyek mind Patriot-rendszereket üzemeltetnek. Ukrajna helyzete pedig még kritikusabb, mivel az ország légvédelme jelentős mértékben támaszkodik ezekre az elfogórakétákra az orosz ballisztikus támadások kivédésében.
A bizonytalanság már a fegyveripari cégek számára is érzékelhető. Paula Hartley, a Lockheed Martin rakétaüzletágának egyik vezetője arról beszélt, hogy a külföldi kormányok részéről egyre nagyobb a frusztráció a szállítási csúszások és a termékek korlátozott elérhetősége miatt. Szerinte sok partner nemcsak a vállalatokkal, hanem az amerikai kormányzattal szemben is egyre türelmetlenebb.
A kialakult helyzet tovább erősítheti az európai törekvéseket a saját védelmi ipari kapacitások kiépítésére.
Több ország már most igyekszik csökkenteni függőségét az amerikai technológiától,
különösen azok után, hogy a Patriot-rendszerekhez szükséges rakétákból a világ egyik legnagyobb fegyvergyártója sem tud biztos szállítási menetrendet ígérni.
Nem hozott profitesőt a Lockheed Martinnak az iráni háború sem
A Lockheed Martin figyelmeztetése azért is fontos, mert a vállalat saját pénzügyi eredményei sem tükrözik azt a hadiipari fellendülést, amelyet sokan az iráni háborútól és az amerikai védelmi költségvetés növekedésétől vártak. A világ legnagyobb fegyvergyártója az idei első negyedévben 18 milliárd dolláros (mintegy 6300 milliárd forintos) árbevételt ért el, miközben nyeresége 1,7 milliárd dollárról (közel 600 milliárd forintról) 1,5 milliárd dollárra (nagyjából 525 milliárd forintra) csökkent. A társaság rendelésállománya is visszaesett: a korábbi 193,6 milliárd dollárról (mintegy 67 800 milliárd forintról) 186,4 milliárd dollárra (körülbelül 65 300 milliárd forintra) mérséklődött.
Különösen rosszul fogadhatják ezt Washingtonban, hogy a cég tőkeberuházásokra és saját kutatás-fejlesztésre összesen kevesebbet költött, mint amennyit osztalékra és egyéb részvényesi kifizetésekre fordított. Donald Trump és több kormányzati szereplő korábban éppen azt bírálta, hogy az amerikai hadiipari vállalatok túl sok pénzt juttatnak vissza a befektetőknek ahelyett, hogy új gyártókapacitásokat építenének ki. Mindez azt mutatja, hogy hiába nő a Patriot-rakéták és más fegyverrendszerek iránti kereslet, a hadiipari óriás egyelőre nem tudta üzletileg is maradéktalanul kihasználni a geopolitikai feszültségek által teremtett lehetőségeket.
