Vallott az új olajhatalom: majdnem 100 millió tonnát termel ki 2026-ban, Magyarországnak is küldhet belőle – csak a Mol döntésén múlik
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEurópa energiabiztonsága szempontjából kulcsfontosságú bejelentést tett Kazahsztán: az ország idén várhatóan 98 millió tonna kőolajat termel ki, ami az elmúlt évek egyik legmagasabb szintje lehet. A kazah olaj szerepe különösen felértékelődött az európai ellátási problémák és az energiaárak emelkedése miatt. Magyarország számára is megnyílhat a lehetőség a szállítások bővítésére, ám a további import elsősorban a Mol döntésétől függ.
Kazahsztán idén csaknem 100 millió tonna kőolaj kitermelésére készül, ami új lehetőséget teremthet Magyarország számára is egy olyan időszakban, amikor Európa alternatív energiaforrásokat keres az ellátásbiztonság fenntartására. Kazahsztán ugyanakkor világossá tette: a magyarországi szállítások bővítése elsősorban a Mol döntésétől függ.
Erlan Akkenzsenov kazah energiaügyi miniszter bejelentette, hogy az ország 2026-ban várhatóan 98 millió tonna olajat termel ki. A kitermelési tervet úgy állították össze, hogy figyelembe vették a Tengiz mezőn végrehajtott leállásokat és a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorciumot (CPC) ért támadásokat is.
A mennyiség önmagában is figyelemre méltó, de az európai piac számára különösen most értékelődhet fel a kazah olaj szerepe. Az elmúlt hónapokban a közel-keleti konfliktusok és az ellátási láncokat érő zavarok jelentősen növelték az energiaárakat, miközben Európa több hagyományos beszerzési útvonala is bizonytalanná vált.
A KazMunayGas (KMG), a kazah állami olaj- és gázipari vállalat 2025-ben már végrehajtott egy próbaszállítást Magyarországra. Az első, 85 ezer tonnás szállítmány tavaly augusztusban érkezett meg Horvátországon keresztül a százhalombattai finomítóba.
Az olaj a novorosszijszki kikötőből tengeren jutott el a horvátországi Omisalj termináljába, ahonnan az Adria-kőolajvezetéken keresztül szállították tovább Magyarországra. A szállítmány úgynevezett CPC olaj volt, amelyet a Mol már korábban is tesztelt, és amely technológiai szempontból alkalmas a régió finomítóiban történő feldolgozásra.
A kazah vállalat hangsúlyozta, hogy
a további szállítások a Mol igényeitől és a kereskedelmi feltételektől függenek.
A két vállalat között már létezik keretmegállapodás, amely lehetővé teszi az olajimportot, de a konkrét mennyiségek lehívásáról a magyar olajtársaságnak kell döntenie.
Ez a kérdés most különösen fontos lehet. A Mol évek óta dolgozik azon, hogy csökkentse függőségét az egyes beszerzési forrásoktól, és minél többféle nyersolajat tudjon feldolgozni. A vállalat korábban azzal indokolta a kazah együttműködést, hogy az erősítheti a közép-európai régió energiaellátásának biztonságát.
A Mol és a KazMunayGas kapcsolata nem új keletű. A két társaság már 2004 óta együttműködik, stratégiai partnerségük pedig az elmúlt években tovább mélyült. A felek nemcsak az olajellátásban, hanem a kutatás-termelési projektekben és a technológiai fejlesztésekben is közösen dolgoznak.
A Mol a KazMunayGas és a kínai Sinopec társaságokkal együtt részt vesz a kazahsztáni Rozskovszkij gázmező kitermelésében is.
A kazah olaj iránti európai érdeklődés nem korlátozódik Magyarországra. Németország 2023 óta rendszeresen vásárol kazah nyersolajat a Barátság kőolajvezetéken keresztül, és a szállított mennyiség folyamatosan emelkedik. Míg 2025-ben 2,1 millió tonna érkezett ezen az útvonalon, addig 2026-ra már 2,5 millió tonnával számolnak.
Az európai kereslet növekedése mögött az áll, hogy a kontinens egyre nehezebb energetikai környezetben próbál új forrásokat találni. A Barátság vezetéken érkező orosz szállítások akadozása, a közel-keleti konfliktusok és a világpiaci árak emelkedése egyaránt arra ösztönzik a tagállamokat, hogy diverzifikálják beszerzéseiket.
Kazahsztán ugyanakkor sajátos helyzetben van. Az ország olajexportjának mintegy 80 százaléka továbbra is a CPC rendszerén keresztül jut el a világpiacokra, amelynek tengeri terminálja az oroszországi Novorosszijszk kikötőjében található. Ez azt jelenti, hogy
a kazah olaj fizikailag ma még nagyrészt orosz infrastruktúrán halad keresztül, noha maga a nyersanyag nem orosz eredetű.
Magyarország számára a kazah kitermelés növekedése ezért elsősorban egy lehetőséget jelent. A szükséges kereskedelmi és logisztikai keretek már rendelkezésre állnak, a kérdés most az, hogy a Mol milyen mértékben kíván élni velük egy olyan időszakban, amikor az európai energiapiac minden korábbinál nagyobb nyomás alatt áll.
