Magas maradhat az infláció

A hazai másodlagos állampapírpiacon a jegybanki kamatemelés egy százalékpontjánál is nagyobb mértékben növekedtek a hozamok, még a hosszabb lejáratoknál is. Az állampapírpiac eseményei a befektetési alapokat sem hagyták érintetlenül. A kötvénykonstrukciók gyakori referenciahozamaként használt, az éven túli hátralévő futamidejű államkötvények hozamát mutató MAX index 2000. augusztus 9-én ért történelmi csúcsra, azt követően nominálisan 3,24 százalékot csökkent, ami éves szintre vetítve 17,4 százalékos értékvesztésnek felel meg.



Az állampapírhozamok a kamatemelés mértékénél kisebb mértékben nőnek, ha a piac úgy ítéli meg, hogy szükség volt a lépésre -- és az hatásos lesz. Ezért lejtő (inverz) hozamgörbe esetében az átmeneti inflációs sokkot kezelni kívánó kamatemelésnek a hozamgörbe inverzitását kellene erősítenie -- mondta Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő munkatársa. A piacon azonban nemhogy nőtt volna a hozamgörbe negatív meredeksége, hanem a görbe majdhogynem vízszintessé vált.



A három hónapos és az 5 éves referenciahozam között mindössze 126 bázispont különbség található. Ugyanezen spread a kamatemelést megelőzően, augusztus 10-én -- az első gyenge inflációs adat megjelenése előtt -- 227, október 10-én pedig 140 bázispont volt.



Ez a jelenség nem túl biztató a hazai állampapírok számára, hiszen ez azt mutatja, hogy a piac hosszabb távon is magasabb inflációra számít. Annyit ugyanakkor még hozzá kell tenni ezekhez az adatokhoz, hogy az elmúlt hetekben a nemzetközi politikai bizonytalanság is nagy szerepet játszott a hozammozgásokban, ami nem a magyar gazdaság számlájára írandó.



Figyelemre méltó még az egy évnél rövidebb hátralévő futamidejű kötvények és a hasonló lejáratú diszkontkincstárjegyek hozamai közötti spread is. A különbség alapvetően abból adódik, hogy a külföldi befektetők nem vásárolhatnak diszkontkincstárjegyet, ellenben vehetnek éven belül lejáró kötvényt. Ez a hozamkülönbözet átlagosan 10-15 bázispont, de a kamatemelést követő napokban 35 bázispontig nyílt ki, ami arra enged következtetni, hogy jelentős mennyiségű rövid papírt vásároltak a külföldiek.



Közben a külföldiek kezében lévő állampapír-állományban nem történt komolyabb változás, október 13-án 657 milliárdnyi államkötvény volt a tulajdonukban. A külföldiek tehát egyelőre kivárnak, még a megnövekedett kamatprémium sem vonzza a tőkét.



Az alapkezelők a hátralévő átlagos futamidő (duration) csökkentésével, a hektikus piacnak kevésbe kitett termékek arányának (repoügyletek, jegybanki betétek) növelésével a lehetőségek keretei között igyekeztek tompítani a negatív hatásokat. Ennek eredményeként a kötvényalapok vagyona stagnált, sőt az 580 milliárd forintos piacon meghatározó OTP Optima továbbra is jelentős indokolt tőkenövekményt tudott elérni.



Az időlegesen a kockázatmentes kamatláb alá süllyedő hozamok nem jelentik azt, hogy a kötvényalapok kockázatosabb termékekké váltak -- hangsúlyozta Jasper Miklós, aki a Focus Befektetés Minősítő Rt. részére rendszeresen elemzi a befektetési alapok teljesítményét. A piaci folyamatokból kitűnik, hogy a szórásadatok, illetve a komplex teljesítménymutatók alapján nincs olyan piaci szegmens, amely a kötvényalapokhoz hasonló kockázattal szignifikánsan nagyobb hozamokat mutatna fel. A szakember nem számít a kialakult struktúra még ideiglenes módosulására sem, mivel a kötvényalapok tulajdonosainak döntő része a konzervatív lakossági és intézményi invesztorokból tevődik össze.

Szeptemberben visszaesett a megtakarítási hajlandóság Hosszabb távon is magasabb inflációra számítanak a befektetők -- legalábbis ezt mutatja az állampapír-piaci hozamok alakulása. A külföldi tőkét azonban egyelőre a nagyobb kamatprémium sem vonzza. A szeptemberi előzetes megtakarítási adatok viszont a kamatemelés szükségességére utalnak. Megkezdődött a kereskedelmi banki kamatok emelkedése is. Munkatársainktól-->