Beskatulyázott árfolyamkockázatok

Egy vállalatnak a tevékenysége során számos bizonytalansággal kell szembenéznie, amelyek jelentősen befolyásolhatják jövőbeli működését és eredményességét. A kockázat megléte nem feltétlenül negatív tényező, mivel beletartozhat a nem várt nyereség realizálásának esélye is. Ugyanakkor a jelentős veszteségek kockázata nem hagyható figyelmen kívül, szükséges tehát a vállalaton belül kockázatkezeléssel foglalkozni.

A kockázatkezelés folyamata az alábbi lépésekre bontható fel:

- A vállalat céljainak azonosítása - olyan kérdések tartoznak ide, mint hogy melyek a vállalat hosszú távú céljai, van-e meghatározott stratégia a kockázatvállalás tekintetében, miként méri a vállalat a kockázatát.

- A kockázatok áttekintése - minden egyes kockázati forrás teljes körű áttekintése szinte lehetetlen lenne, ehelyett célszerűbb kockázati kategóriákat meghatározni. Egy lehetséges csoportosítás:

- Üzleti kockázat (pl. marketing eredményessége, hírnév változása).

- Piaci kockázat (pl. árfolyam- és kamatkockázat, termékárak alakulása).

- Hitelkockázat (a vállalat követeléseinek behajthatóságát érintő kockázatok).

- Működési kockázat (pl. szabályozási változások, csalás kockázata).

- Kockázatelemzés - a kockázatok mérése: két kérdésre kell választ találni a kockázatelemzés során, egyrészt hogy egy adott kockázati tényező milyen hatással lehet a vállalatra, másrészt hogy a lehetséges kimeneteleknek mekkora a valószínűsége.

- Kockázat mérséklése: a meglévő kockázat kezelésében az alaplehetőségek:

- Kockázat elkerülése (pl. a vállalat kivonul egy adott piacról).

- Kockázat mérséklése (pl. diverzifikáció vagy pénzpiaci fedezeti eszközök segítségével).

- Kockázat fenntartása - az is egy lehetőségnek tekinthető, hogy a vállalat felvállalja a kockázatot, ennek oka lehet például a kockázatkezelés magas költsége vagy korlátozott lehetősége.

A továbbiakban a piaci kockázaton belül az árfolyamkockázat kezelésének alapvető kérdéseit tekintjük át. A nemzetközi szakirodalomban három kategóriát szokás megkülönböztetni abból a szempontból, hogy miként befolyásolhatja az árfolyamváltozás a vállalatot:

1. Meglévő szerződésekből fakadó kockázat (transaction exposure)

A legkönnyebben felmérhető és kezelhető kockázatkategóriát a meglévő szerződésekből fakadó árfolyamkockázat jelenti, amikor a vállalatnak szerződés alapján a jövőben devizában fog bevétele vagy kiadása keletkezni. Ilyen eset lehet például, hogy egy importőrvállalat 200 ezer euró értékben vásárolt alapanyagot, ezt részére le is szállították, az áru ellenértékét viszont csak két hónap múlva kell kifizetni. Ebben az esetben a kockázatot az jelenti, hogy nem tudható, két hónap múlva milyen árfolyamon fogja tudni a vállalat megvenni az import kifizetéséhez szükséges eurót. A kockázati kitettség fakadhat devizahitel törlesztéséből, devizában történő kamatfizetésből vagy forintban teljesülő, de árfolyamtól függő bevételekből vagy kiadásokból is.

Ezen kockázati típus kezelése alapvetően kétfajta módon lehetséges: a vállalat pénzügyi műveletekkel (pl. határidős ügylettel vagy opcióval) mérsékelheti, vagy akár ki is zárhatja árfolyamkockázatát, vagy pedig kockázatmérséklő technikákat alkalmaz a vállalat működése során. Ilyen megoldások lehetnek többek között az alábbiak:

- árfolyamkockázat áthárítása a vevőkre vagy szállítókra - például árfolyamtól függő árazással, vagy a fizetések devizanemének megfelelő kiválasztásával;

- árfolyamkockázat üzleti partnerekkel történő megosztása;

- a fizetések teljesítésének megfelelő időzítésével is próbálhat a vállalat védekezni az árfolyamveszteség realizálása ellen.

Az árfolyamkockázat nem pénzügyi műveletekkel történő mérséklése alapvetően csak az erős alkupozícióval bíró vállalatok esetén járható út, ellenkező esetben az üzleti partnerek számára előnytelen feltételek kikötése az ügyletek meghiúsulásához és piacvesztéshez vezethet.

2. Számviteli kockázat (translation exposure)

A számviteli kockázat elsősorban a külföldi leányvállalatot fenntartó cégeket érinti, mivel ez alatt a nem várt árfolyamváltozásnak a konszolidált mérlegre és az eredménykimutatásra történő hatását értjük. Ha a konszolidált beszámoló elkészítésének devizaneme más, mint a leányvállalatnál, akkor a leányvállalat beszámolójának átszámított értékei függnek az árfolyam alakulásától. Habár ez az árfolyamkockázat önmagában cash-flow hatással nem jár, jelentőségét az adja, hogy befolyásolhatja a konszolidált eredményt (és az adófizetési kötelezettséget is), emellett pedig kihat a leányvállalat működésének a tulajdonos szempontjából történő megítélésére. A számviteli kockázat mérséklésének alapvető eszköze az úgynevezett természetes fedezetre való törekvés lehet, vagyis hogy az árfolyamváltozás hatása a követelésekre és kötelezettségekre vonatkozóan egymást kiegyenlítse - ennek legalapvetőbb módja a vállalatok által felvett hitel devizanemének megfelelő megválasztása lehet. Emellett lehetőségként merülhet fel az is, hogy a vállalat arra a lejáratra köt pénzügyi fedezeti ügyletet, amikor a beszámoló elkészítésre kerül, ilyen módon a fedezeti ügyleten elért nyereség/veszteség (ami cash-flow-hatással jár) ellensúlyozhatja az átértékelési veszteséget/nyereséget (ez viszont nem jár cash flow hatással).

3. Üzleti tervben rejlő kockázat (economic/operational exposure)

Az árfolyam-kockázati kitettség harmadik és egyben legöszszetettebb kategóriáját az üzleti tervben rejlő kockázat képezi. Idetartozik minden olyan hatás, amelyet a nem várt árfolyamváltozás a vállalat értékében eredményez - ez úgy értelmezhető, mint a vállalat jövőbeli pénzáramlásában bekövetkező változás.

A vállalat jövőbeli (hazai pénznemre átszámított) cash-flow-ja két okból módosulhat az árfolyam-ingadozások hatására:

- a devizabevételek és -kiadások miatt felmerülő konverzióknál az átváltási árfolyam befolyásolja azok értékét;

- az árfolyamváltozás hatással bírhat a vállalat versenyképességére és piaci pozíciójára, ily módon közvetetten is befolyásolja a vállalat értékét. Ennek a hatásnak a mértéke függ a vállalat piacának szerkezetétől (pl. belföldi vagy külföldi versenytársai vannak-e, illetve versenytársait mennyiben érinti az árfolyamváltozás) és a vállalat lehetőségeitől, hogy kiküszöbölje az árfolyamváltozás kedvezőtlen hatásait (pl. termékstruktúrájának vagy piacainak módosítása által).

Amíg a meglévő szerződésekből fakadó kockázat rövid távú kitettségeket foglal magában, addig az üzleti tervben rejlő kockázat időhorizontja több évre terjed ki. Ebből következik, hogy ez utóbbi kockázat felmérése és kezelése nehezebben, sokszor csak szubjektív módon valósítható meg. Kezelésében olyan módszerek alkalmazhatók, mint a rugalmas beszerzési politika (az import összetételének az árfolyamok alakulásához igazítása), a diverzifikáció vagy pedig a terméknek a versenytársakétól való megkülönböztetésére való törekvés (ilyen módon csökkentve a kereslet árérzékenységét).

Ha a vállalat pénzpiaci fedezeti ügyletekkel csökkenti az üzleti tervben rejlő kockázatát, akkor a fedezeti stratégiában tekintettel kell lenni arra, hogy a piaci változások hatására a vállalat által realizált bevételek és kiadások eltérhetnek a tervezettől. Ha ezt figyelmen kívül hagyná a vállalat, akkor a megkötött fedezeti ügyletek adott esetben a kockázat mérséklése helyett az árfolyamkockázat növelését eredményezhetnék.

A cikksorozatunkban bemutatott pénzpiaci fedezeti eszközök tehát elsősorban a meglévő szerződésekből fakadó kockázatok kivédésére alkalmasak.