Ma megrohamozzák a fiókokat

Jelentősen megnőhet ma a bankok azon ügyfeleinek száma, akik még az utolsó pillanatban kívánnak lépéseket tenni a szeptember elsejétől bevezetett kamat- és árfolyamnyereség-adó elkerülése érdekében. Az elmúlt hetekben komolyabb mértékű tőkeátcsoportosítás ment végbe a magyar piacon, ezt mutatja az is, hogy a hazai bankok óriási érdeklődésről számoltak be a kamatadó felemelése kapcsán, és többen – így például az Erste, a CIB és a Budapest Bank – hoszszabbított nyitva tartással várják ügyfeleiket ma este hat óráig.

Augusztus második felében számottevően megnőtt az érdeklődés a befektetési alapok mint a kamatadó elkerülésének egyik lehetséges módja iránt is (VG, 2006. augusztus 30.). Mindeddig közel 115 milliárd forintot fektettek a nyílt végű alapokba a befektetők, azonban a hónapban lezárult garantált alapok jegyzésének végeredményét is beleszámítva a befektetési alapok már 170 milliárd forintnyi tőkebeáramlást könyvelhettek el ebben az időszakban.

Az augusztusi roham másik kedvelt célpontjai az ingatlanalapok voltak, amelyeknek összességében mintegy 75 milliárd forinttal nőtt a vagyonuk.

Júniusban és júliusban ugyanakkor még nem éreztette hatását a kamatadó bevezetése a hazai betétállomány volumenében – legalábbis ezt igazolta a hitelintézeteknél elhelyezett követelésállomány múlt havi alakulása. Sőt, a háztartási betétek volumene 0,69 százalékkal, 5916,8 milliárd forintra apadt az előző hónapban: az állomány csökkenésére egyébként – a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint – pontosan egy éve nem volt példa.

A jövő hónap végén megjelenő augusztusi adatokat viszont várhatóan ellentétes tendencia jellemzi majd, a kamatadó szeptemberi bevezetése minden bizonnyal a lakossági követelésállomány jelentős – a hitelintézetek által eddig közölt adatok alapján vélhetően százmilliárdos nagyságrendű – emelkedéséhez járul majd hozzá.

A jogszabály rendelkezéseiből adódóan – amelyek szerint a banki betéteknél a határidőt követő, első teljes kamatperiódus lejártakor keletkező adót kell megfizetni – a piaci szereplők elsősorban a hosszú távú, éven túli lejáratú megtakarításokra próbálnak koncentrálni, amelyek a lakossági befektetők körében eddig nem voltak túlságosan kedveltek.

Az éven túli lejáratú betétekben elhelyezett megtakarítások összege – a jegybank adatai szerint – jelenleg töredéke az össz-mennyiségnek, alig több mint 300 milliárd forintot tesz ki, arányuk pedig még mindössze néhány százalékra tehető.

A betétakciók újabb hatásaként várhatóan a hosszú távra lekötött lakossági betétek átlagkamatainak jelentős augusztusi emelkedéséről is beszámol majd a jegybank.