Már a pesti részvények árfolyamát is az indexalapok rángatják? – ez azért túlzás, de van, amikor a hatásuk brutális

Az utóbbi évtizedek egyik megatrendje a tőkepiacokon az indexkövető alapok és a passzív befektetések térnyerése volt, ami úgy tűnik, hogy a magyar tőzsdét is elérte. Az elmélet szerint a tőzsdei árak mindig az összes elérhető információt tükrözik, aminek az egyik következménye, hogy lehetetlen tartósan és következetesen felülteljesíteni a piacot. Bár vannak ellenpéldák – mondjuk Warren Buffett vagy a Renaissance Medallion alap –, valóban ritkaság az általános tőzsdeindexet éveken át folyamatosan megverő befektetési alap.

A passzív alapok követik és nem megverni akarják a tőzsdét

A BlackRock, Vanguard vagy épp State Street által kínált tőzsdén kereskedett alapok (ETF) jó része így nem próbálja meg kitalálni, hogy mely részvények fognak az átlagnál jobban vagy rosszabbul teljesíteni, hanem egyszerűen megvásárolják az egész piacot vagy épp annak egy részét. A legnépszerűbb ETF-ek az S&P 500 teljesítményét követik, de létezik például a Nasdaqot vagy épp a BUX-ot követő ETF is. Ezek további előnye az alacsony díjazás, hiszen a hagyományos befektetési alapok 2 és 20 díjazási struktúrájának (a kezelt vagyon 2 és az elért hozam 20 százaléka, ma már általában ennél olcsóbbak az alapok) töredékéért vehetünk várhatóan jobb teljesítményű befektetést.

kezdve attól, hogy a kommunizmusra hasonlít, ha az összes (tőzsdei) vállalat tulajdonosa ugyanaz az alap, egészen odáig, hogy az indexeket vakon megvásárló ETF-ek torzítják a piacot. Mivel ezeknek az alapok óriási összegeket kezelnek, piaci hatásuk kétségkívül jelentős. A BlackRock a passzív befektetéseknek köszönhetően vált a világ legnagyobb alapkezelőjévé a kezelt vagyon alapján. A cég által kezelt vagyon már meghaladja a 14 ezermilliárd dollárt, és noha ez nem kizárólag passzív befektetésekben parkol, azok hatása mindenképpen óriási a tőzsdék teljesítményére. Mivel a legtöbb index súlyozása a piaci kapitalizációtól is függ, az indexkövető alapok felerősítik a nyertes részvények iránti keresletet, ahogy a lejtmenetet is felgyorsíthatják.

Budapesten is egyre nagyobb hatást gyakorolnak az indexalapok

A BUX átsúlyozása április elsejétől él, innentől része az indexnek az MBH Bank, a Pannergy és a Shopper Park Plus, míg a CIG Pannónia kikerült a BUX-kosárból. 

Ez az árfolyamok keddi alakulásán is látszott, amikor mind a három új vállalat részvényei viszonylag nagy forgalom mellett kilőttek, míg a CIG Pannónia árfolyama beszakadt. Az MBH Bank 7,14, a Pannergy 9,42, a Shopper Park Plus pedig 8,8 százalékkal drágult, míg a CIG Pannónia 13,6 százalékot vesztett értékéből, ahogy a BUX-követő ETF-ek bevásároltak a szükséges részvényekből, és eladták a kosárból kikerülő cég papírjait. 

Bukta Gábor, a Concorde Értékpapír elemzési üzletágának vezetője szerint akár 100 milliárd forintos nagyságrendű is lehet a BUX árfolyamát követő passzív befektetések vagyona, így a kisebb, illikvidebb részvények árfolyamában ez nagy mozgásokat okozhat. Ám azt is érdemes figyelembe venni, hogy szerdán már az index átsúlyozása által kiváltott hatásokkal ellentétesen mozgott ezen papírok árfolyama, normalizálódás indult be.

Az indexkövető alapok általában a záróaukción vásárolnak be vagy adnak el, hogy a benchmarktól való eltérést minimalizálják, így a keddi záróárak után nem meglepő, hogy szerdán ellentétes irányban változott az árfolyam. Azt is fontos megjegyezni, hogy a BUX átsúlyozása inkább a kis és közepes kapitalizációjú részvények árára gyakorolhat nagy hatást, az olyan nagyobb cégek, mint például az OTP, melyek számos nemzetközi indexben is helyet kaptak és diverzebb tulajdonosi háttérrel rendelkeznek, árfolyamát kevésbé befolyásolja egy ilyen átsúlyozás.