Ázsiába kínai gázszállítmányok tartanak, a felkészületlen EU meg pánikol – Peking degeszre keresi magát
Kína piacra dobja a rekordmennyiségben felhalmozott cseppfolyósított földgáz (LNG) egy részét, kihasználva a Hormuzi-szoros lezárása és a katari termelés leállása miatt egekbe ugrott árakat. A világ második legnagyobb gazdasága ugyanis a hazai termelésből és a vezetéken érkező gázból képes kielégíteni a gyenge belső keresletet, miközben a többi ázsiai ország kétségbeesetten próbál új forrásokat találni.
A Hormuzi-szoros lezárása globális energiasokkot okozott, de ezt leginkább Ázsia érzi meg, amely a térségből biztosítja az energiahordozók többségét. A kivétel Kína, amely az elmúlt húsz évben nagy figyelmet fordított a megújuló energiaforrásokra, ráadásul az iráni háború előtt alaposan be is spájzolt az olcsó orosz olaj és gázból, és a földrajzi közelségnek köszönhetően gond nélkül folytathatja az importot Oroszországból.
Peking így a többi országnál sokkal könnyebben átvészelheti az energiaválságot,
bár kénytelen volt az olajtartalékokhoz nyúlni, és a belső ellátás biztosítása érdekében megtiltotta az üzemanyagexportot.
Kína annyi LNG-vel rendelkezik, hogy exportra is jut
LNG-vel jobban állnak, mint olajjal, így exportra is jut. Kína már a háború kitörése előtt, februárban is útnak indított egy LNG-t szállító hajót Európa felé, ahol a tél végére vészesen kiürültek a tárolók.
Márciusban további 8-10 tankert töltöttek fel kivitel céljából, ami havi rekordot jelent négy elemző cég,
- az International Conference on Information Systems (ICIS),
- a Kpler
- és a Vortexa szerint.
A Kpler adatai szerint Kína az idén összesen 1,31 millió tonna, vagyis 19 szállítmány LNG-t indított útnak: tízet Dél-Koreába, ötöt Thaiföldre, a többit pedig Japánba, Indiába és a Fülöp-szigetekre. Utóbbi a világ első olyan országa, amely az iráni háború okozta ellátási fennakadások miatt energetikai vészhelyzetet hirdetett.
Összehasonlításképpen: Kína 2025-ben 0,82 millió tonna LNG-t exportált, 2023-ban pedig 0,98 millió tonnát, ami a második legmagasabb éves mennyiség volt.
Érdemes kihasználni a magas árakat
A Reuters tudósítása szerint az ország azért képes most ilyen nagy mennyiségű LNG-t eladni, mert
a belső igény stagnál, a gyengébb gazdasági aktivitás visszafogta az ipari keresletet,
miközben a hazai gáztermelés és a csővezetékes orosz kínálat növekszik.
Így logikusabb az LNG külföldi értékesítése, különösen, hogy az iráni válság is felhajtja az árakat az azonnali piacokon.
Az ázsiai LNG-árak 85 százalékkal emelkedtek, amióta az Egyesült Államok és Izrael február 28-án csapást mért Iránra.
Kínának nem kell másokkal versenyeznie
Katar, a világ második legnagyobb LNG-exportőre a háború legelején kénytelen volt leállítani a termelést . Az országnak Kína a legnagyobb piaca, oda irányult tavaly az export negyede.
A Kpler adatai szerint a kínai LNG-import márciusban 3,68 millió tonnára esett vissza – ez a legalacsonyabb havi mennyiség 2018 áprilisa óta, és az ICIS arra számít, hogy az áprilisi import is hasonlóan alacsony, 3,7 millió tonnás szinten marad.
Kína nem fog belépni a piacra, és más országokkal harcolni a szállítmányokért
– jósolta Wang Yuanda, az ICIS elemzője.
