Eppich Győző, az OTP Elemzési Központjának szakértője szerint az állampapír piac Magyarországon nem működik. A jelenlegi hozamemelkedést az idézi elő, hogy most kezdenek megjelenni a kockázati felárak a magyar papírokban. Korábban ugyanis mesterséges volt az árazás – nem volt kibocsátás, de az MNB alacsony szinten tartotta a hozamokat. Viszont a múlt héten teszt-jelleggel beindított ÁKK aukció óta kezd kirajzolódni a reális kép, mennyiért is hajlandóak finanszírozni a befektetők a magyar államadósságot. A hozamemelkedés ebből a szempontból segíti a kép tisztulását, most legalább azt láthatjuk, mibe kerül majd az államnak pénzhez jutnia ha elfogy az IMF keret – mondja Eppich Győző. Aukcióval egyébként most csak a finanszírozás töredékét szervezi meg az ÁKK, ezért a további értékesítés szempontjából csekély a jelentősége a drágulásnak, de esetleg a tervezett aukciók felfüggesztését, vagy késleltetését okozhatja a magas hozamszint. Eppich Győző szerint a jegybank nem követi majd a korábban megkezdett kamatcsökkentési pályát, sőt az elmúlt időszakban bekövetkezett devizapiaci mozgások inkább a kamatemelést valószínűsítik a közeljövőben.
Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő makroelemzője szerint kis tételben és rugalmasan folytathatja az ÁKK az aukciókat, igaz a piac államcsődöt áraz. A három hónapos papír hozama 10,75 százalékra emelkedett, ez azt jelenti, hogy nem elég nagy a „három hónapos lekötésre” a felár, szívesebben tartják a bankok jegybanki betétben a pénzüket, mert egy drasztikus kamatemelkedést sem tartanak kizártnak. Orbán Gábor szerint az MNB nem emel kamatot hétfőn, hanem 9,50 százalékon tartja a rátát, de hozzáteszi: jó üzenete lenne, ha a tanács merne vágni. Ez azt jelentené: hiába az árfolyam kilengés, azt menedzselhetőnek tartja a monetáris döntéshozó.
