Hitel helyett befektetés

Alaposan megváltoztatta a válság a magyarok pénzügyi attitűdjét – derült ki a GfK Hungária Piackutató Intézet legfrissebb felméréséből. A 2009 áprilisában végzett kutatás szerint ugyanis a lakosság körében többen szeretnének megtakarítani, mint hitelt felvenni. „Erre a háztartások pénzügyi szokásait vizsgáló felmérés indulása, vagyis 1995 óta nem volt példa” – közölte a piackutató cég sajtótájékoztatóján Bacher János ügyfélkapcsolati igazgató. Tavaly szeptemberben, a válság kitörésekor még az emberek 9,2 százaléka szeretett volna kölcsönt felvenni, miközben csak 3 százalék tervezte, hogy megtakarít majd.

Az azóta eltelt időszakban azonban fordult a kocka, a lakosság bizalma megrendült a hitelekben. Ez nem csoda, hiszen a forint gyengülése, illetve ingadozása világossá tette például, menynyire kockázatosak a devizakölcsönök. Különösen a lakás- és közepes méretű (1-3 millió forintos, szabad felhasználású, illetve autóhitel) kölcsönöknél esett vissza drámaian a hitelfelvételi kedv, de a decemberi, karácsonyi időszakot nem számítva a kisebb összegű kölcsönökből is kevesebbet kíván felvenni a lakosság. Áprilisban hitelfelvételre már csak a magyarországi felnőttek 4,9 százalék készült, miközben 5,8 százalékuk tervezte, hogy beszáll valamilyen megtakarítási termékbe: bankbetétbe, befektetési alapba, részvénybe vagy állampapírba.

Ez a változás egyébként nem is lenne baj, hiszen a hazai lakosság a régió átlagánál jobban eladósodott és kevesebbet takarított meg. 2008 végén a magyarok 24 százaléka nyilatkozott úgy a GfK felmérésében, hogy hitele van, és mindössze 14 százaléknak volt megtakarítása. „Hogy a lakosság a jelenlegi gazdasági helyzetben a megtakarításokat, befektetéseket preferálja a hitelfelvétellel szemben, a pénzügyi helyzetének stabilitása szempontjából mindenképpen kedvező, de a fogyasztás és a gazdasági növekedés tekintetében kedvezőtlen fejlemény” – mondja Bacher. Ennek egyik eredménye, hogy ez év januárjában és februárjában a kiskereskedelmi forgalom 4 százalékkal csökkent Magyarországon, kevesebbet vásárolunk például sörből, üdítőből, csokoládéból és felvágottból.

A hitelekkel és megtakarításokkal kapcsolatos hozzáállással szemben a pénzügyi termékek használatát jelző mutatók nem sokat változtak az elmúlt hónapokban: a lakosság hasonlóan intézi pénzügyeit, mint a válság előtt. Magyarországon a 15 éven felüliek mintegy 80 százalékának van bankkapcsolata, hasonló az arány a térség többi államában is. Ausztriában és Szlovéniában a 100 százalékot közelíti ez a mutató; hazánkban azért lényegesen alacsonyabb az arány, mivel a tizenévesek és az idős nyugdíjasok jellemzően készpénzben kapják zsebpénzüket, illetve járadékukat – magyarázta Bacher.

A banki ügyfelek közül szinte mindegyiknek van folyószámlája, négyötödüknek bankkártyája is. A többi főbb pénzügyi termékcsoport használata azonban egyelőre marginális: 2–11 százalék között van. A piackutató cég felmérése szerint 2008 első és második fél éve között csökkent egyebek között a lekötött betéttel, folyószámla-hitelkerettel, áruhitellel és értékpapírral rendelkezők aránya, valamelyest emelkedett viszont a személyi kölcsönnel rendelkezőké. VG