Kilátástalan helyzetben hagyott minket az EKB

A banki finanszírozás szempontjából mindenképpen rossz hírnek tekinthető a döntés – mondja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. A térségi – így a hazai – hitelezés újraindítását segíthette volna a repoügylet, amelyért a régió több országában is tevékenykedő nemzetközi bankok lobbiztak az utóbbi időben a frankfurti döntéshozóknál. Az euróövezet közös fizetőeszközének központi bankja nélkül „nagyon nehéz lesz újra beindítani a motort” – mondta például Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója.

A problémát mindenhol – így Magyarországon is – a magas hitel/betéti arány okozza, ezt igyekeznek a bankok csökkenteni, hogy javítsanak a romló minőségű hitelportfóliójukon. Hazánkban jellemzően 140-150 százalékon áll ez az arány, amelyet alapvetően két oldalról lehetne csökkenteni: vagy jelentős betétgyűjtésbe kezd a bank, vagy mérsékli a hitelállományát.

A válságban – a lakosság enyhén növekvő megtakarítási hajlandósága mellett is – az előbbi legfeljebb kozmetikázásnak hat, míg az utóbbi a válságot mélyíti, és eleve nem sok jóval kecsegtet a hitelezési tevékenység kapcsán. Török szerint „reményt” jelenthetett volna, ha a bankok a „vargabetű” levágásával könnyen fedezhető euróforráshoz jutnak. Most az anyabankok feladata marad, hogy devizalikviditást biztosítsanak a leányaiknak.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.