Christine Lagarde – akit a Financial Times az év legjobb európai pénzügyminiszterének kiáltott ki – arra kérte a jegybanki és felügyeleti vezetőket tömörítő Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) elnökét, Mario Draghit, hogy a márciusi G20-csúcsra készítsen jelentést a problémás területekről.
A francia pénzügyminiszter aggályait mások is osztják. Nagy-Britanniában például a jórészt állami tulajdonba vett Lloyds Banking Group és Royal Bank of Scotland az Európai Bizottság nyomására kénytelen megválni egyes részlegeitől, a teljesen állami kézbe vett Northern Rockot pedig fel kellett darabolnia a brit kormánynak. Brüsszel eddig hetvennél több bankmentő akciót hagyott jóvá a tagállamokban, és tucatnyi ügyben még folyik a vizsgálat.
A közép- és kelet-európai kormányokról általánosságban elmondható, hogy bankmentő akcióik végrehajtása során nem kivételeztek a hazai pénzintézetekkel. Csak a jövő döntheti el, hogy ezzel egyedülálló alkalmat mulasztottak-e el, vagy éppen így védték megfelelően az adófizetők érdekeit – fogalmazott egy októberben kiadott elemzésben a Scale Consulting.
A tanácsadó cég példaként említette, hogy Romániában a kormány félmilliárd euróval megemelte a tisztán állami tulajdonban lévő CEC Bank alaptőkéjét, viszont a román magántulajdonban lévő Banca Transilvania semmilyen támogatást nem kapott, és így hátrányba került a nagy, anyabankjaik révén frissen feltőkésített bankcsoportokkal (Erste, UniCredit, Société Générale) szemben.
