A Pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly még csaknem 200 milliárd forintot fizettek ki ezen a címen a büdzséből, 2010-re azonban már csak 147 milliárdról szól az előirányzat, amelynek augusztus végéig a 63,7 százalékát, 94 milliárdot kellett állnia a büdzsének.
A lakástámogatásokra fordított összeg 2005-ben érte el a csúcsát: akkor ezen a címen több mint 232 milliárd forintot fizetett ki a kincstár, amelynek az idén várható összeg alig több mint a 63 százaléka.
A csökkenő kiadások az új támogatott hitelek csekély mennyiségével és a növekvő visszafizetésekkel magyarázhatók.
Mindez a jelenleg érvényes jogszabály tükrében nem csoda, hiszen az csak új lakás építésére, illetve a meglévő korszerűsítésére enged felvenni támogatott hitelt. A potenciális igénylők körét szintén erőteljesen leszűkítette a rendelet: jelenleg csak az folyamodhat forintalapú, támogatott kölcsönért, aki 35 év alatti vagy még nincs 45 éves, ám legalább két gyermeket nevel.
A kölcsön felvételének további feltétele, hogy az igénylőnek ne legyen egyéb, állami támogatás mellett nyújtott hitele – vagy azt az igénylést megelőzően, illetve legfeljebb egy éven belül fizesse vissza –, és a már meglévő lakás is kizáró okot jelent.
Meglehetősen szigorú feltételeket szab a jogszabály az értékhatárokat illetően is. Budapesten és a megyei jogú városokban a lakás (vagy ház) áfával növelt értéke nem haladhatja meg a 25 millió, egyéb településeken pedig a 20 millió forintot. További szűkítést jelent, hogy a budapesti és megyei jogú városokban lévő ingatlanokra legfeljebb 12,5 millió, egyéb településeken pedig maximum 10 millió forintnyi hitelt lehet felvenni, a lakás-korszerűsítéshez igényelhető összeg pedig nem haladhatja meg az ötmillió forintot.
