Nem nyugtatta meg a brüsszeli csúcs a piacokat. A kontinens vezetői a várakozásoknak megfelelően megállapodtak az európai stabilitási mechanizmus (ESM) 2013-tól való létrehozásáról, ami csak szigorú feltételek mellett segíti majd ki a bajba jutott országokat. Az alacsonyabb deficittel rendelkező országok (Németország, Svédország,
Hollandia, Finnország) pedig követelték új költségvetési szabályok megalkotását, amelyek akár büntetésekkel kényszerítenék szigorúbb gazdálkodásra a meggyengült országok kormányait.
Ugyanakkor nem döntöttek az európai stabilitási eszköz (EFSF) bővítése mellett, illetve nem teszik rugalmasabba felhasználásának szabályait. A lépés tovább fokozhatja a feszültséget a piacokon. Az elemzői várakozások alapján az EKB finanszírozhatja a jövőben a megszorult országokat, amit az alaptőkéjének megduplázása is előre vetít.
Eséssel kezdték a hetet az ázsiai indexek, főleg a koreai események hatására, miszerint Észak-Korea megtorolhatja Dél-Korea hét végi hadgyakorlatát. Az amerikai államkötvények árfolyama emelkedett, míg a dollár erősödött a megnövekedett kockázatkerülési kedvnek köszönhetően.
A hazai piacokra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai kamatdöntő ülése hathat. A Monetáris Tanács hétfőn 14:00-kor tartja a kamatdöntő ülését. A piac megosztott, a szereplők fele 25 bázispontos emelést vár 5,5 százalékról 5,75 százalékra, míg a maradék tartásra számít. Az inflációs nyomás továbbra is fennáll, mindazonáltal a forint árfolyama stabilizálódott az euróval szemben, sőt még erősödni is tudott az utóbbi monetáris ülés óta.
Horvát befektetési alapok jelezték, hogy ők állnak az INA részvények felvásárlása mögött, hogy megakadályozzák a Mol többséget. A Molnak minimum 2,85 százalék közkézhányadon forgó részvényt kell megvásárolnia, hogy elérje az 50 százalék százalékos határt január 14-ig a horvát szabályok alapján. A horvát parlament és a Mol közötti feszültség továbbra is fennáll, tovább növelve a politikai kockázatot, amely negatívan hathat a Mol részvényeire.
