Összességében a bankcsoport eredményének növekedése a külföldi érdekeltségek profit-hozzájárulásának következménye.
A nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján készült konszolidált gyorsjelentés szerint a csoport működési eredménye egyedi tételek nélkül a második negyedévben 1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a féléves pedig megegyezett az egy évvel korábbival, 107,298 milliárd, illetve 215,732 milliárd forint volt.
A kockázati költségek céltartalék átértékelődés nélkül 2011 második negyedévében 50 milliárd forintot tettek ki, 40 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz és 12 százalékkal az első negyedévhez képest, a féléves összeg 107 milliárd forint, 23 százalékos mérséklődést mutat. A 90 napon túl késedelmes portfólió aránya 15 százalékról 15,4 százalékra nőtt, éves szinten 3,1 százalékponttal emelkedett. A céltartalék fedezettség 0,6 százalékponttal, 73,3 százalékra nőtt az előző negyedévhez képest.
Az Equilor elemzéséből kiderül, hogy vegyes számokkal lepte meg az OTP a befektetőket: a nettó kamatbevétel ugyan hajszállal elmaradt a piaci konszenzustól, a „hagyományos” és a korrigált nettó profit azonban jócskán meghaladta azt. A főbb eredménysorokon változatlanul az elmúlt negyedévek tendenciái köszönnek vissza, érdemi elmozdulást egyelőre nem éreztünk a működésben (vagyis a nettó kamatmarzs szinten tartása végett továbbra is a kockázati költségek szétterítése zajlik).
A nettó kamatmarzs (megtérülést, profitabilitást jelző mutató) csoportszinten 6,3 százalékra ugrott 6,1 százalékról, főként az izmos orosz és éledező ukrán fogyasztási hitelezésnek köszönhetően, de jót tett az eredményeknek a betéti kamatlábak folyamatos nyisszantása szinte az összes régiós piacon (ezzel persze itt-ott átmenetileg pozíciót vesztett az OTP) - írják az elemzők.
A külföldi leányok eredmény-hozzájárulása nyomán fülig érhet a szánk, mert a nettó profit kb. egyharmadát már a nemzetközi porondon tevékenykedő leánybankok adták. Ez alapvetően két tényező eredménye: néhány egységnél a javuló környezet nyomán céltartalékokat szabadítottak fel, másrészt a magyar bankadó és a bázisidőszakhoz képest bizonyos egyszeri tételek eltűnése satuba fogta a magyarországi profittermelést. A bankadó megugrásában egyébként főszerepet játszott, hogy az időszak végén a forint gyengülése automatikusan növelte a devizahitel-állomány forintban kifejezett értékét, a bankadót pedig a mérlegfőösszegre vetítve kell befizetni.
A problémás hitelek állománya csoportszinten tovább nőtt, immár 15,4 százalékot tesz ki az első negyedéves 15,0 százalékos értékhez képest, amelynek kapcsán érdekességet jelent, hogy csak az orosz és horvát relációban zsugorodott ez az érték (ráadásul itt is inkább egyszeri tételeknek köszönhetően). Kellemetlenséget az okoz, hogy egyes leányoknál (román, ukrán) számviteli változások is támogatták a javulást, mégsem domborodott ki ez az előny az elszámolásban.
A tőkehelyzetet tükröző Tier-1 mutató 13,6 százalékra emelkedett, ami európai összevetésben is kiemelkedőnek számít. Ugyanakkor az OTP 5 milliárd eurót meghaladó pénzügyi mentőcsónakjának ismeretében is látunk esélyt arra, hogy egy esetleges globális pénzpiaci borulás a refinanszírozási oldalon az OTP működésére is nyomást helyezzen.
A gyorsjelentés kapcsán nem számítunk érdemi árfolyam-reakcióra, hiszen az igazán kényes pontokat a folyó negyedév tényezői és a kilátások jelentik (az erős svájci frank tükrében) - írák az Equilor elemzői.
