Óriás mentőcsomagot kap az államosított spanyol bank
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA pénzintézet jelenleg vizsgálja a teljes pénzügyi igényt, amit a madridi kormány fedezni fogja - jelentette ki Luis de Guindos gazdasági miniszter. Guindos szerint a 9 milliárd euró összegű igényből 7,1 milliárd pótlólagos leírást szolgál a spanyolországi bankreform nyomán, továbbá 1,9 milliárd euró tőkepuffer az európai előírások teljesítésére.
A Bankiánál támadt problémák a spanyol kommunikációs szerint egyedi esetnek számítanak és nem tipikusak Spanyolország bankágazatára nézve, ezt persze számos szakértő kétkedéssel fogadja. Az FTD emlékeztet arra, hogy a Bankiát a hónap elején részlegesen államosították, mivel a pénzintézet nem tudta állni a spanyol ingatlankrach miatt keletkezett óriási veszteségeket. A pénzvilágra egyébként nem volt hatással a Bankia részére bejelentett pénzinjekció. "Nem igazán számít, hogy a Bankia most pontosan mennyi pénzt kap" - hangoztatta Martin van Vliet, az ING képviselője. "A döntő kérdés az, vajon a spanyol bankszektor valamennyi része hosszú távon is fizetőképes marad-e, és miként alakulnak az ingatlanhitelek miatti hiányok".
A Bankia kezeli a spanyol bankbetétek 10 százalékát kezeli, és így ez a legnagyobb pénzintézet a közül a nyolc közül, amelyet a kormány az utóbbi években megmentett. 2010-ben jött létre, amikor a kormány egyesülésre kényszerített több gyenge takarékbankot, hogy felszínen tartsa őket. Madrid várhatóan 10 milliárd eurót pumpál a Bankiába, hogy fedezze a rossz hitelállományt.
Az eurózóna negyedik legnagyobb gazdaságára sokan a következő dominóként tekintenek az eurózóna adósságválságában, Madrid az idei évre több mint 40 milliárd eurónyi megszorítást tervez azért, hogy a 8,5 százalékos költségvetési deficitet 2012 végére 5,3 százalékra szorítsa le. A spanyol bankrendszer az állam nyomására eddig 50 milliárd eurónyi veszteséget könyvelt el az ingatlanszektor kapcsán és a kabinet 18 milliárd eurót költött az ágazat megtisztítására. Ugyanakkor az első kormányzati bankreform nemigen győzte meg a befektetőket, különösen, miután kiderült, hogy a Bankia auditálás nélkül nyújtotta be a feltőkésítésre vonatkozó terveit, állítva, hogy fúzió és állami pénz nélkül is meg tudja valósítani a reformot.
