Újabb nyugdíjkasszák szűnnek meg

Már csak öt magánnyugdíjpénztár maradt állva annak a néhány tízezer kitartó tagnak a számára, akik továbbra is ragaszkodnak az intézményekhez. A napokban döntött két újabb intézmény a végelszámolásról, közülük a Pannóniánál már július 1-jén meg is kezdődött a folyamat, az Aranykornál szeptember 1-je a végelszámolás kezdő időpontja. Utóbbi pénztár honlapján a bevételek elapadásával, az adományfizetés alacsony szintjével és a jövőkép hiányával indokolja a végelszámolást.

A két kisebb pénztár a kitartóbbak közé tartozott, számos nagyobb szereplő dobta be ugyanis az elmúlt két évben a törölközőt, legutóbb, 2012 végén az OTP küldöttgyűlése határozott a végelszámolás mellett, tavaly tavasszal pedig az Aegon és az Erste döntöttek hasonlóan.

Több pénztár pedig már 2011-ben határozott a végelszámolásról vagy egy másik intézménybe történő beolvadásról. Jelenleg így a most végelszámolás alatt álló vagy azt tervező kasszák tagjai már csak az Axa, a Budapest, az ING, az MKB és az egykori allianzos Szövetség Magánnyugdíjpénztár közül választhatnak, ha ragaszkodnak a pénztári tagságukhoz.

Ha másképp döntenek, és visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, lényegesen jobban járhatnak most, mintha tavaly tavasszal tették volna ezt meg, akkor, amikor másodjára is meghirdette a kormány a lehetőséget. A 2012 tavaszán visszalépőknek ugyanis a portfóliók akkori viszonylag gyenge teljesítménye miatt alig juthatott reálhozam-kifizetés, azóta viszont a tőzsdék és az állampapírpiac is jól ment, az infláció mértéke is csökkenni kezdett, ami jótékonyan hat a reálhozamokra.

A magánkasszák tavalyi vagyonnal súlyozott nettó átlaghozama a klasszikus portfólióknál a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint 12,13 százalékos volt, kiegyensúlyozott portfólióknál 16,56 a növekedési portfólióiknál 15,66 százalékos hozamot mért a PSZÁF. A szektor egészére nézve a vagyonnal súlyozott nettó átlaghozam 15,64 százalék volt. Az idén az első félévben ennél gyengébben teljesített a szektor. Május első kétharmadáig ugyan emelkedett a nyugdíjalapok árfolyama, Ben Bernanke Fed-elnök a mennyiségi lazítás visszafogásáról szóló beszéde után viszont a tőzsdékkel és az állampapírpiaccal párhuzamosan a portfóliók értéke is csökkenni kezdett.

Június 26-ig a megmaradó kasszák portfóliói közül a legmagasabb hozamot az idén a Budapest növekedési alapja érte el, 3,6 százalékos teljesítménye igen jó eséllyel meghaladja eddig a pénzromlás ütemét. Mivel májusig a KSH szerint mindössze 1,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, számos magánnyugdíjpénztárnál lehet pozitív reálhozam. A kiegyensúlyozott portfóliók között a legalacsonyabb hozam 1,28 százalékos az idén, a klasszikusoknál a legrosszabb hozam 1,63 százalékos volt, a növekedési alapoknál vegyesebb a kép, de a megmaradó kasszák mindegyikének pozitív a hozama az idén.

Fogyóban a vagyon

Az államhoz került magánnyugdíj-pénztári vagyon is folyamatosan csökken. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapján található táblázat szerint április végén 310,8 milliárd forint volt már csak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban, alig a tizede az egykori magánnyugdíj-vagyonnak.

A forinteszközök mennyisége nem egészen 176 milliárd forint volt, a maradék pénz devizaeszközökben volt. A forinteszközökből 80,7 milliárdot tett ki a számlapénz, emellett főleg befektetési jegyeket és részvényeket tart az alap. A devizaeszközökből a részvények teszik ki a legnagyobb hányadot.