Jól tartja magát a forint

A heves forinterősödés megállt tegnap a kedvező nemzetközi hangulat ellenére, a hazai deviza azonban öthónapos csúcs közelében mozog az euróval szemben, a dollár ellenében pedig már egy éve nem látott erőt mutat. Innen inkább korrekcióra számítunk már rövidtávon is, középtávon pedig szintén kedvezőtlen a kép, a devizahiteles mentőcsomag, a fejlett piacokhoz képest olvadó kamatkülönbözet és az esetleges nemzetközi feszültségek a gyengülés irányába mozdíthatják a hazai fizetőeszközt.

Ismét mélypontra estek az átlaghozamok a tegnapi 12 hónapos DKJ aukción, a két héttel ezelőtti 3,42 százalékkal szemben, 3,3 százalékon keltek el a papírok, miközben a másodpiacon 3,36 százalékon kereskedtek a kincstárjegyekkel.

Nemzetközi helyzetkép:

A nemzetközi devizapiacon tovább gyengült a dollár az euróval szemben, mivel egyre inkább elhúzódó monetáris lazításra spekulál a piac. Az EUR/USD árfolyam 1,3776-ról 1,3801-re emelkedett, s ma reggel már 1,3820-as árfolyam környékén járt az devizapár. Tegnap ismét emelkedéssel telt a kereskedés a tengerentúli tőzsdéken (Dow 0,62 százalék, Nasdaq 0,56 százalék, S&P500 0,32 százalék). A Fed tegnap bejelentette, hogy a Bázel III. szabályainál több likvid eszköz tartására köteleznék a bankokat. A nyugat-európai börzéken is jó hangulatban telt a kereskedés (FTSE100 0,58 százalék, DAX 0,69 százalék, CAC40 0,36 százalék). Ázsiában a Nikkei 2,7 százalékot, a Hang Seng 0,7 százalékot, a Shanghai index pedig 1,4-ot csökkent a pénteki kereskedésben. A Nikkei jelentős alulteljesítésében nagy szerepe volt a jen erősödésének a dollárral szemben. Az árupiacon az arany árfolyama 1333,5 dollárról 1346,78 dollárra emelkedett. A WTI árfolyama pedig minimális mértékben, 97,1 dollárról 97,11 dollárra emelkedett. Negatív hangulat uralkodik a határidős piacokon.

Hazai és nemzetközi hírek, makrogazdaság:

Az USA-ban a friss munkanélküli segélykérelmek száma 350 ezer volt múlt héten, ami jobb a megelőző heti 362 ezres adatnál, de a várakozásoknál (340 ezer) gyengébb.

Németországban a feldolgozóipari beszerzési menedzser index 51,5 pont lett a várt 51,4 pont helyett. Az eurózóna kompozit beszerzési menedzser indexe viszont alulmúlta a várakozásokat, 51,5 pont lett, miközben az elemzők 52,4 pontra számítottak.

Varga Mihály ma reggeli interjúja alapján 15-20 százalékos törlesztőrészlet csökkenést szeretne látni a kormány a devizahiteles mentőcsomagban, valamint 3-5 éven belül szeretné, ha teljesen eltűnnének a devizahitelek. Ez ellentmond a korábbi értesüléseknek, miszerint az MNB által is javasolt, gyűjtőszámla nélküli végtelenített árfolyamgát rendszert alkalmazná a kormány, ekkor ugyanis nem tűnnének el a devizahitelek. A 3-5 éven belüli kivezetés nem tűnik lehetetlennek, a folyó fizetési mérleg többlet és a befolyó EU pénzek és a tervezett állami dollárkötvény segítségével pedig rendelkezésre is állna a kellő mennyiségű deviza. Ilyen feltételek mellett az MNB devizatartalékának súlyos sérülése nélkül is sikerülne elkerülni a forintpiac összeomlását, ennek azonban fontos feltétele, hogy az árfolyamkockázat az ügyfeleknél maradjon, hiszen ellenkező esetben a bankoknak azonnal zárniuk kéne a nyitott devizapozíciót, ami súlyos csapást mérne a forintra.

Varga Mihály szerint jövőre nem lesz szükség intézkedésre, hogy tartsa az ország a 2,9 százalékos hiánycélt. A 220 milliárd Ft-nyi költségvetési tartalék elegendő a kockázatok fedezésére. Hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett az alacsony hiány mellett, nem kell választási költségvetéstől tartani. A Költségvetési Bizottság már kicsit borúsabban látja a képet, szerintük bár tartható a hiánycél, kockázatot jelent, hogy a kormány a növekedési és inflációs kilátásokban optimista szcenárióval számolt. Mi is osztjuk a véleményüket, szerintünk is túl optimista a 2,0 százalékos GDP kilátás, míg a 2,4 százalékos inflációs előrejelzés is lehet alacsonyabb. Szerintünk a tartalékok is túl alacsonyak (szemben a tavalyi 600 milliárd Ft-tal), így arra számítunk, hogy kell még módosítani a költségvetésen. Ez annak fényében sem lenne meglepő, hogy az idén hétszer, a tavaly pedig kilencszer hozott intézkedést a kabinet a hiány tartása érdekében.