Élénkebb hitelezést vár a bankszektortól az MNB

STABILITÁS Tíz-tizenkét százalékos tőkearányos megtérülés lenne egészséges a jegybank szerint

A magyar bankrendszer sérülékenysége finanszírozási szempontból tovább mérséklődött, a hitel/betét arány 2014 elején 107 százalék volt – áll a Magyar Nemzeti Bank első féléves jelentésében. A tőkeellátottság a bankrendszer egészét tekintve tovább emelkedett, elsősorban a külföldi tulajdonú bankok tőkeemeléseinek köszönhetően – állapította meg a jelentés.

A jegybanki alapkamat-csökkentések és a Növekedési Hitelprogram hatására a pénzügyi rendszer prociklikussága számottevően enyhült. Miközben a válság előtti években a hitelállomány leépülési üteme 3-4 százalék volt, addig a májusban publikált Hitelezési folyamatok című kiadvány alapján a korábbi zsugorodás mértéke 1 százalék körüli szintre mérsékelődött 2013 második felében, amely 2014 elején is fennmaradt. A hitelkamatok alakulása lekövette az alapkamat-csökkentéseket. Június 30-ig az NHP második szakaszában részt vevő hitelintézetek 224,7 milliárd forint összegben kötöttek szerződést, amelynek 98 százaléka új hitel. Ezen belül az új beruházási hitelek (és lízingügyletek) részesedése 61, az új forgóeszközhiteleké 23, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 16 százalék.

Ugyanakkor – szögezi le a jelentés – a bankrendszer továbbra sem támogatja kellőképpen a fenntartható gazdasági növekedést. A bankok aktívabb gazdasági szerepvállalásához elsősorban a piaci alapú vállalati hitelezés élénkülésére és a kínálati korlátok további oldódására lenne szükség. A bankok visszafogott aktivitásának okai az MNB szerint nagyrészt a bankrendszer eszközoldalának egészségtelen szerkezetében keresendők. A vállalati szegmensben a kereskedelmi ingatlanhitel kitettség, míg a háztartási szegmensben a devizahitelek jelentenek érdemi makroprudenciális kockázatot továbbra is, ami a magas nemteljesítő hitel arányban is lecsapódik. Emellett kockázat, hogy a magyar bankrendszert tartósan alacsony jövedelmezőség jellemzi, amely bár nem jelent kockázatot a sokk-ellenálló képességre, de gátolja a fenntartható növekedést támogató, egészségesebb mérlegszerkezetű bankrendszer kialakulását.

A pénzügyi stabilitásért felelős területek munkatársai – emlékeztet a jelentés – márciusban jelentették meg a magyar bankrendszer jövőképéről szóló vitaanyagukat. Eszerint a kívánatos bankrendszer jövedelmező, de „profitja mentes a szélsőséges kilengésektől”. A magyar gazdaság fejlődését egy 10-12 százalék körüli tőkearányos nyereséggel (ROE) működő bankszektor szolgálja legjobban. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a hitelintézeti szektornak képesnek kell lennie arra, hogy folyamatosan és gördülékenyen ki tudja szolgálni a gazdaság mindenkori hiteligényét, beleértve a gazdaság kisebb vállalati szereplőit, a kkv-szektort is, mindezt prudens módon. A lakossági hitelezésnél fontos, hogy egészséges hitelezés folyjon, azaz egyrészt a termékek ne okozzanak túlzott eladósodást, másrészt a kölcsönök folyósításának szabályai ne legyenek túl szigorúak, mert az növekedési áldozattal járhat. Ehhez kapcsolódik, hogy az ideális bankrendszer felelős és átlátható, emellett teljesíti a likviditási és tőkehelyzetre vonatkozó szabályozói elvárásokat. A finanszírozását tekintve a bankrendszer a jövőben nagyobb mértékben támaszkodik hazai forrásokra, ami 100 százalék körüli hitel/betét mutatót jelenthet.