Megbírságolt lízingcégek

Jogsértően számolta fel fogyasztóikkal szemben devizában, kamatfelárként a járművek forintban megállapított casco díját nyolc autófinanszírozási társaság – állapította meg az MNB vizsgálatsorozata. A jegybank – tegnap kiadott közleménye szerint – összesen 37,15 millió forint bírságot szabott ki az érintett pénzügyi vállalkozásokra, és kötelezte azokat: fizessék vissza az árfolyam-különbözetet a valamivel több mint 24 ezer érintett ügyfélnek. A legnagyobb, 20 millió forintos bírságot a Lombard Lízing kapta.

A vizsgálat összesen 22 társaságot érintett, valamennyi olyan autófinanszírozással foglalkozó pénzügyi vállalkozást, amelyek kamatfelárba épített biztosítást is tartalmazó szerződést kötöttek. Egy 2011. szeptember 29-én hatályba lépett jogszabályi előírás tiltja, hogy (a szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében) a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állónak nem minősülő díjat, költséget a finanszírozók deviza alapon, árfolyamkockázattal hárítsák át a fogyasztókra – emlékeztetett az MNB. E jogszabály betartását ellenőrizte a jegybank, amelynek utolsó vizsgálata 2014 szeptemberében zárult. Az ellenőrzések nyomán 8 autófinanszírozási társaságnál állapított meg az MNB jogszabálysértést: e piaci szereplők 2011 szeptemberét követően is jogszerűtlenül számították fel devizában az ügyleti kamatba beépített casco biztosítási díjat.

Az MNB szankciói nyilvánvalóan nem érintették kellemesen a nyolc lízingcéget, ám az igazi gondot az jelenti, hogy a már egyébként is súlyos veszteségekkel küzdő szektornak az elszámoltatási törvény következményeivel is számolni kell. Az ügyfeleknek visszajáró összegek mértékéről már korábban jelentek meg találgatások, amelyek nyomán a Magyar Lízingszövetség a Lízing bloggal közölte: mivel minden szerződés egyedi, nagyon komoly különbségek lehetnek az ügyfeleknek visszajáró összegben. Ráadásul pontos számításokat egyelőre nem is lehet végezni, mivel még nem jelent meg a jegybank képlete. Kicsi az esély rá, de extrém esetben elképzelhető, hogy lesz olyan szerződés, amelynél a tartozás akár 40 százalékát is elérheti a visszatérítendő összeg, de az biztos, hogy ez sem miképpen sem lesz általános. A lízingszövetség egyébként több, 2007-ben, 60 hónapos futamidővel kötött átlagos lízingszerződésre vetítve – a jelenleg ismert információk alapján – kikalkulálta, mekkora összeg illetheti meg az érintett adósokat: eszerint a kihelyezett összeg átlagosan 11 százaléka járhat vissza, ami egy átlagos kihelyezésnél 220 ezer forint lehet.

A szervezet szerint a lízingcégek jellemzően 2008 vége és 2009 közepe között emeltek kamatokat a válság hatására, azelőtt nem volt ez jellemző. A lízingszövetség Autó Bizottsága szerint jelenleg az elszámolásban érintett szerződések száma 700 ezer körül lehet. Egy-egy szerződésnél átlagosan 2 millió forintot tett ki a finanszírozott összeg, vagyis az érintett állomány 1400 milliárd forintra rúghat.

Felemás lett az első félév

Június végén a Magyar Lízingszövetség tagjai 1306 milliárd forintos portfóliót kezeltek, ez 10 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. Az új szerződések száma viszont növekedett, az első hat hónapban 35 ezret írtak alá, ez 10 százalékkal több a tavalyinál. A kihelyezett összeg is emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest: 3 százalékkal, 178 milliárd forintra gyarapodott. (A teljes évi finanszírozott összeg egyébként 365,1 milliárd forintot ért el 2013-ban.) A jegybank hitelprogramjának kiterjesztése a lízingre és az Eximbank programja ugyanakkor ösztönözhetik a látványosabb bővülést a piacon.