Egyre erősebben fonódik össze az orosz-ukrán háború és a kereskedelmi háború
Steve Witkoff amerikai különmegbízott Trump utasítására augusztus elején, még a 10-12 napos határidő lejárta előtt Moszkvába utazott. Oroszország hajlandó a tárgyalásokra Ukrajna ügyében, de az orosz–ukrán háború eredeti céljait nem adja fel – derült ki Vlagyimir Putyin elnök és vendége, a belorusz államfő, Lukasenko Valaam-szigeti sajtótájékoztatóján.
A Ladoga-tó északi részén lévő apró szigeten csak egy Szent Miklósról elnevezett monostor működik, itt egy parkban, ingujjban egy padon ülve foglalta össze a napirenden lévő külpolitikai kérdéseket Putyin és – kisebb terjedelemben – Lukasenko. A nem hivatalos Kreml-szócső, a RIA-Novosztyi hírportál a szokásos terjedelem többszörösében vezető anyagként közölte a Putyin-Lukasenko „kispad-sajtótájékoztatót”, jelezve ezzel a téma fontosságát. Ezzel Moszkva reagált a Trump ultimátumra, de mint az orosz elnök szavai ismét megerősítették: Putyin ragaszkodik eredeti céljai megvalósításához.
Tovább erősödik Trump elnök kereskedelmi háborúja és az orosz–ukrán háború összefonódása.
A Washington által kezdeményezett orosz szankciók továbbra is homályosak – nyilván nem véletlenül –, viszont a Fehér Ház összesen több mint hatvan országnak küldött büntetőcédulát magasabb amerikai behozatali vámok formájában. A bevezetett új vámtételek legalacsonyabbja 10 százalék, ezt kapta Brazília, Nagy-Britannia és a Falkland/Malvinas szigetek (brit érdekeltség). A legmagasabb vámokkal (41 százalék) Szíriát sújtották. A többiek a kettő közötti átlagban kaptak emelést.
Miért pont Szíria?
Szíria kiemelt megbüntetése meglepte az elemzőket, hiszen a fordulatban, Asszád elnök megdöntésében, a hmeimimi és a tartuszi orosz katonai támaszpontok felszámolásában – amit az Asszádot megdöntő, iszlámista koalíció ígért - az Egyesült Államok erősen érdekelt volt. A Damaszkuszra kirótt legmagasabb büntetővám már következmény lehet, washingtoni büntetőreakció arra, hogy
az új szíriai rezsim külügy- és védelmi minisztere éppen Moszkvába látogatott, hogy Putyinnal tárgyaljon.
A moszkvai tárgyalásokon megállapodtak, hogy leváltják az eddigi csapatot és új kormányközi bizottságot állítanak fel.
Harckészültségben az orosz atom-tengeralattjáró
A Washington és Moszkva közötti feszültség immár nem csak verbálisan zajlik, fizikai síkra is terelődött. Putyin erősen reagált Trump bejelentésére, amely szerint két amerikai atom-tengeralattjárót vezényel az orosz felségvizekhez közeli régióba. Ezt megelőzően a TASZSZ jelentette, hogy harckészültségbe helyezték a Knyaz Pozsarszkijt, az orosz hadiflotta legújabb, Borej-osztályú, atommeghajtású, stratégiai rakétahordozó tengeralattjáró cirkálóját. Putyin közölte azt is, hogy megkezdték 500-5500 kilométeres hatótávolságú Oresnyik ballisztikus rakétára szerelt hipersebességű, Ukrajnában a dnyiprói Pivdenmas hadiipari nagyvállalat ellen bevetett fegyver sorozatgyártását és a rakétacsapatok ezzel való felszerelését. Az első szériagyártási sorozat már elhagyta a gyártókat és a csapatoknál landolt, tette hozzá az oroszországi elnök.
Megjegyzendő, hogy az Oresnyikokkal elsősorban Európát akarják sakkban tartani. Ezért is született döntés az Oresnyik fegyverrendszerek – amelyek hordozóeszközének hatótávolsága nem éri el az Egyesült Államok szárazföldi területét – Belorussziába való telepítéséről, a rendszerek szállításáról amiről még az idén döntést hoznak.
A szakértők már kijelölték Belorussziában az Oresnyikok telepítési helyszíneit.
Oresnyikok a Távol-Keleten, innen már az USA-t is elérik
Viszont a Távol-Keleten telepítve az Oresnyikok hatótávolságába kerülnének az USA csendes-óceáni katonai támaszpontrendszere kulcselemei,
- Guam,
- a Hawaii-szigetek,
- Japán (Kadenai Légitámaszpont, a térség legnagyobbika), valamint
- Dél-Korea.
Az Oresnyikek legalább kétféle robbanófejjel szerelhetők fel.
- Egy kinetikussal, amilyen Dnyiproban a Pivdenmas vállalat épületeibe tavaly ősszel csapódott be,
- és a hat robbanófejes „klasszikus” megoldás önállóan a célra vezérelhető, MIRV-esített nukleáris robbanófejekkel.
A Kommerszant szerint az Oresnyikok másfél tonnányi „hasznos terhet” képesek vinni. Ez a termonukleáris fegyverek nyelvén 900 ezer tonnányi hagyományos robbanószer (TNT) egyenértéket jelent, azaz mintegy 45 Hiroshima bombának felel meg.
Putyin üzenetei: immár nem csak az orosz–ukrán háborúról van szó
Putyin szerint az amerikai (nyugati) kiábrándultságot tükröző vélemények mögött a túlzott várakozások keresendők. Az orosz elnök szerint az ukránokkal folytatott tárgyalások mérlege pozitív. Aztán Putyin nagyon erős üzenetet küldött Ukrajnának:
Moszkva átadott Kijevnek több ezer, a harcokban elesett ukrán katonai holttestet és cserébe csupán néhány tucatnyi orosz katona földi maradványait kapta.
Az orosz elnök szavai mögött több tényező is meghúzódik:
- Oroszország emberveszteségei nagyságrenddel kisebbek Ukrajnáénál. Ezt a Nyugat és az ukránok erősen vitatják és fordított helyzetről beszélnek.
- E mögött az orosz elnök szerint taktikai megfontolások húzódnak: takarékoskodnak az erőforrásokkal, mindenek előtt az emberéletekkel. Emiatt lassú Moszkva csapatainak előrenyomulása – állítja a Kreml ura.
- Putyin továbbá megerősítette, hogy az orosz csapatok támadásban vannak a front egész szakaszán.
Oroszország legfőbb célja: saját biztonságának garantálása – mondotta a moszkvai vezető. Hozzátette:
Kijevnek garantálnia kell az orosz nyelv használatának engedélyezését és a pravoszláv egyház működését.
Figyelemre méltó jelzés az utóbbi időben elhanyagolt, semmibe vett Európának: Putyin szerint az ukrajnai kérdés rendezéséről az általános európai biztonság tárgyalásán belül lehetne beszélni. Mindenféle csere Oroszország és Ukrajna között Belorusszia területén bonyolódik le – tette hozzá az oroszországi elnök, méltatva a beloruszok szerepét.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
