Az FHB cégénél a takarékok szabad pénze

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) álláspontjának megkérdezése nélkül született meg az a döntés, hogy a takarékszövetkezetek likvid forrásait a jövőben az FHB Jelzálogbank tulajdonában álló Diófa Alapkezelőnél fogja elhelyezni – derül ki abból a sajtónyilvános levélből, amelyet Demján Sándor, az OTSZ elnöke írt Lontai Dánielnek, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete elnökének, illetve Sebestyén Istvánnak, a TakarékBank elnökének. (A másolatot egyébként megkapta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is.) A levél szerint az OTSZ megdöbbenéssel értesült arról, hogy a TakarékBankból kiszervezték a takarékszövetkezetek szabad likviditásának kezelését. Az OTSZ tagjai – fogalmaz a levél – a TakarékBank által irányított alapkezelő tevékenységével és a szabad pénzeszközök hasznosításával elégedettek voltak.

Demján Sándor 10 pontban foglalta össze a szervezet észrevételeit, illetve kérdéseit a döntéssel kapcsolatban. A levélben felveti például, hogy az új szolgáltató kiválasztásához hány alapkezelőtől kértek ajánlatot, és miért nem volt nyilvános a pályázat. A levél arra is kéri a választ, hogy miért fordulhatott elő, hogy a Spéder Zoltán által vezetett FHB Jelzálogbank tulajdonában álló Diófa Alapkezelő pályáztatás nélkül hozzávetőlegesen ezer milliárd forintnyi betétet kezelhet. Hiányolja az OTSZ elnöke a biztosítékokat is arra vonatkozóan, hogy az FHB által tulajdonolt alapkezelő eredményesebben kezeli majd a takarékok szabad pénzeszközeit, mint ahogy a TakarékBank alapkezelője tette, illetve a takarékok számára az sem világos, hogy a beszolgáltatott szabad források után megkapják-e a bankközi kamatlábat, vagy sem. A levél felveti azt is, hogy a TakarékBank tulajdonosai megismerhetik-e az FHB-val, illetve a Diófa Alapkezelővel kötött szerződést.

A levél nyomatékosan leszögezi: az FHB etikátlan tulajdonszerzése után a szabad likviditás ezer milliárdja alapvetően nem az integrációt, a szövetkezeti csoporttulajdont erősíti, hanem azon kiválasztott magánszemélyeket, akik a külső befektető 400 milliárdos pályázati feltétele helyett nagyjából 9 milliárddal, a külső befektető árának 2,5 százalékáért jutottak a TakarékBank 55 százalékához. A dokumentum hiányolja a közgyűlési döntést is a kérdésben, illetve rákérdez arra is: ez a lépés nem sérti-e a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényt, illetve a Polgári Törvénykönyvnek a vezető tisztségviselő felelősségére vonatkozó előírásait.

A levél egyébként mellékletként tartalmazza a Diófa Alapkezelő főbb mérlegadatait is, amelyekből kiderül: a 2010 és 2013 közötti időszakban a társaság saját tőkéje 320 millióról 124 millió forintra olvadt, emellett a cég tavaly 25 millió forintos üzemi veszteséget produkált.

„Megdöbbentőnek tartom a történteket, és ezt a cinikus lépést nem lehet másként értékelni, mint hogy a veszteséges alapkezelőt a takarékszövetkezetek és a betéteseik kárára kívánják nyereségessé tenni” – nyilatkozta lapunknak Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője. Hozzátette: a lépés – amellett, hogy nyilvánvalóan súlyosan etikátlan –, felveti a törvényesség kérdését is.