Feléledő kamatcsökkentési várakozások

A rekordmélység közelében rekedt magyar infláció és a világ legnagyobb jegybankjainak monetáris élénkítése mellett sem változtatott a 2,1 százalékos irányadó kamatszinten az MNB monetáris tanácsa. A központi bank elemzőit is meglephette, hogy októberben 0,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, ennek ellenére a kamatdöntő testület tagjai nem gondolták úgy, hogy további monetáris lazításra lenne szükség.

Egyre több megfigyelő gondolja azt, hogy a 3 százalékos inflációs célhoz csak lassan fog közelíteni a pénzromlás üteme a sorozatos meglepetések után. Elsősorban a rezsicsökkentés tartja alacsonyan az inflációt, ennek a fokozatos kifutásával emelkedni fog az árindex. Decemberben már bizonyára pozitív inflációs adatot láthatunk, és a jövő évi adóemelések is felfelé hajtják az árakat.

A központi bank 2015 végéig tartani szeretné a kamatot Matolcsy György elnök korábbi iránymutatása szerint, amit néhány hónapja még kétkedve fogadtak az elemzők. Mostanra azonban egyre többen beszélnek arról, hogy hamarosan akár folytatódhat is a két évig tartó kamatvágási ciklus. Ebben sokat segíthet a devizahitelek forintosítása, ami csökkenti a háztartások érzékenységét a forint ingadozására. A Commerzbank közgazdászai szerint a gazdasági növekedés csalódást kelthet, miután az uniós források lehívása nem gyorsítható tovább. Simon Quijano-Evans és Tatha Ghose úgy látja, ennél is fontosabb, hogy az infláció negatív tartományban maradhat és a maginfláció is alacsonyabb lehet. Szerintük ebben a helyzetben pedig az MNB újrakezdheti kamatvágási ciklusát, és még 40 bázisponttal, 1,7 százalékig várhatják a kamatot.

Az inflációs főindex azonban vélhetően emelkedni fog annak ellenére, hogy a globális rezsicsökkentés – vagyis a tartósan alacsony energiaárak és az olaj árának az esése – kifejtheti hatását. Az euróövezeti infláció is alacsony, ebben a környezetben pedig kevés áremelési hatás érheti a magyar gazdaságot. Ha az MNB is úgy látná decemberi inflációs jelentésében, hogy túl alacsony infláció várható, akkor a tanácsnak ez komoly ok lehet a kamatciklus újraindítására. A további csökkentést támogathatja, hogy az Európai Központi Bank is lazább monetáris kondíciókkal próbálja élénkíteni a gazdaságot.

A kivárás mellett szólhat viszont az, hogy a világ legnagyobb gazdaságának központi bankja, a Federal Reserve jövőre kamatot emelhet, ami miatt a feltörekvő országokból elindulhat a tőke például Amerika felé. (A Fed a válság kirobbanása óta tartja fent a 0-0,25 százalékos kamatot.) Azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar kibocsátási rés (a gazdaság teljesítménye és a potenciális növekedés közötti különbség) jövőre bezáródhat, ami azt jelenti, hogy a gazdaságnak fiskális és monetáris impulzusra sem lesz már szüksége. Sőt, ha a növekedés valóban eléri a potenciális szintet, akkor a stimulus egyensúlytalanságokhoz vezethet.

Maradhat a szint

Az MNB most nem gondolkozik kamatcsökkentésen – mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter, a Citi közgazdásza, utalva a tanács közleményére, amely szerint a jelenlegi monetáris kondíciók fenntartása mellett az infláció középtávon a céllal összhangban alakulhat. Az MNB közleményében az olvasható, hogy a mostani laza monetáris kondíciók tartósan fennmaradhatnak. Gárgyán Eszter kiemelte, hogy az EKB mennyiségi könnyítésének hatására azonban erősödhet a forint, és ekkor az MNB hajlandó lehet tovább vágni az irányadó kamatot, de alapforgatókönyvük alapján a jövő év egészében fennmaradhat a 2,1 százalékos ráta. A Citi szerint 2016 elején kezdődhet a kamatemelési ciklus.