A jegybank szerint minden téren megtörtént a fordulat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNő is meg nem is a vállalati hitelezés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A jegybank által most publikált Hitelezési folyamatok című kiadvány arról ír, hogy megtörtént a fordulat a háztartási és a vállalati hitelezésben is. A vállalati kölcsönöknél ennek csalhatatlan jele, hogy a harmadik negyedévben egy év alatt tranzakciós alapon számolva 1,8 százalékkal bővült a hitelállomány, sőt ha az MKB szanálása során leválasztott portfóliók hatását kiszűrnénk, akkor 3,4 százalékos lenne a növekedés. A harmadik negyedév tényleg viszonylag erős volt, 98 milliárd forinttal több hitelt folyósítottak a cégeknek, mint amennyit azok visszafizettek.
Az összesített állományokban viszont még kevés látszik ebből. A vállalati bruttó hitelállomány szeptember végén 5884,8 milliárd forint volt, az önálló vállalkozók tartozásait is beszámítva pedig 6159,7 milliárd forintra rúgott. Ez előbbi adat 5, az utóbbi 3,7 százalékkal alacsonyabb a tavaly szeptemberinél. A nagyvállalatok hitelállománya 3,5 százalékkal nőtt az elmúlt évben, az önálló vállalkozásoké pedig 30 százalékkal ugrott meg. A kkv-k hitelállománya viszont 10 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve volt, 3461,2 milliárd forintot tett ki.
Bár a harmadik negyedév valóban viszonylag jól sikerült a vállalati hitelezésben, a negyedik már gyengébben indult. A szintén tegnap publikált októberi hitelstatisztikák szerint a cégek a tizedik hónapban nettó törlesztőkké váltak, 26,4 milliárd forinttal több hitelt fizettek vissza a felvettnél, így a teljes hitelállományuk 5854,2 milliárd forintra süllyedt. Az sem túl biztató, hogy az újonnan folyósított hitelek volumene sem nő, az idén havonta átlagosan 181,4 milliárd forintnyi forint- és euróhitelt helyeztek ki a hitelintézetek cégeknek, tavaly ez a mennyiség 180 milliárd, két éve 188 milliárd forint körül alakult.
A hitelezési feltételek enyhültek a cégeknél, a kamatfelárak egyre alacsonyabbak. A bankok szerint ez részben a versenynek köszönhető, részben pedig annak, hogy a gazdasági kilátások és a bankok likviditási helyzete is jobb lett. Nem minden hitel lett azonban olcsó. A kis összegű hitelek kamatfelára is csökkent ugyan, de a régiós összevetésben továbbra is magasnak számít az MNB szerint. A hosszú lejáratú hitelek iránt folyamatosan élénkül a kereslet, és ez a tendencia a következő fél évben is megmaradhat.
Eladósodás útján a háztartások
Hét év után először fordult elő, hogy negyedéves alapon nőtt a háztartások hitelállománya. Ebben fontos szerepük volt az önálló vállalkozóknak nyújtott hiteleknek is. A jegybank hagyományosan a háztartásokhoz számolja ezeket a vállalkozásokat, de újabban a kkv-hitelek között is megjeleníti a nekik nyújtott kölcsönöket. A lakáscélú hiteleknél az új folyósítások mennyisége 48 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, a szabad felhasználású hiteleké 31, az egyéb fogyasztási hiteleké 38 százalékkal bővült. A negyedik negyedévet is eladósodással indította a lakosság, októberben a hitelfelvételek volumene 10 milliárd forinttal haladta meg a törlesztésekét.
