A kamatdöntésekre figyelnek a befektetők
Hétfőn a statisztikai hivatal közzéteszi második becslését a hazai kiskereskedelmi forgalomról, nemzetközi porondon a német IFO index adhat képet a bizalom alakulásáról. Kedden ülésezik a hazai jegybank monetáris tanácsa. Márciusban a vártnál alacsonyabban alakult az infláció, és az OTP elemzőinek frissített előrejelzése szerint a jövő év végéig várhatóan nem haladja majd meg tartósan a jegybank 3 százalékos célját a pénzromlás éves üteme. A forint ismét a jegybank számára komfortosabb 310 feletti sávban mozog az euróval szemben, emiatt arra számítanak, hogy érdemi változás nem történik a keddi ülésen, és a kommunikációban sem jelennek meg új elemek. Dunai Gábor, az OTP elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy a kamatdöntéssel párhuzamosan 75 milliárd forintnyi három hónapos betét jár le. Mivel a jegybanknak legalább 125 milliárd forintnyi betétet kell meghirdetnie az egyes aukciókon, és ettől +/– 50milliárd forinttal térhet el, arra lehet számítani, hogy végül 75 milliárd forintnyi forrást fogadnak majd be. Az elmúlt hónapban nem történt változás a monetáris politika finomhangolásában. Egy lejáró 100 milliárd forintos, egy hónapos devizaswap helyét ugyanekkora keretösszegű három hónapos devizaswap vette át, ennek azonban nincs hatása a bankrendszeri likviditásra. Mivel a nemzetközi makrokép változása az euró erősödése, a dollár gyengülése irányába mutat (erre technikai szemmel is van tér), összességében az MNB-nek rövid távon vélhetően nem lesz szüksége újabb lépésekre az árfolyam finomhangolásához – véli Dunai Gábor.
Az Európai Központi Bank (EKB) egy nappal később, szerdán tartja monetáris ülését, a szakértő azonban itt sem számít változásra, a betéti kamat maradhat –0,4, a hitelkamat 0 százalékon. A legfontosabb fejlemény az lehet, hogy az EKB elhagyja kommunikációjából azt a kijelentést, mely szerint „a jelenlegi vagy alacsonyabb kamatszint lehet szükséges az inflációs cél eléréséhez”. Az infláció valóban nem emelkedik, de a bizalmi indexek, termelési és fogyasztási adatok, munkaerőpiaci mutatók, hitelfolyósítási fejlemények és ingatlanpiaci trendek alapján az első negyedévben ismét erős, 0,5 százalék körüli lehetett a GDP növekedési üteme negyedéves összevetésben. És ami talán még fontosabb: sem az olasz, sem az osztrák, sem a holland választások nem okoztak piaci turbulenciát, és várhatóan a francia elnökválasztás sem fog. Ezzel pedig nagyon fontos kockázatok tűnnek el az eurózónából – véli Dunai.
A következő hónapokban egyre több szó eshet arról, hogyan indulhat vissza az EKB a „normális” monetáris politikai keretek felé. Az a legvalószínűbb, hogy az eszközvásárlási program 2018-ban befejeződik, és akár már annak kivezetésével párhuzamosan elindulhatnak felfelé a kamatok. Mivel ez egészen konkrét forgatókönyv a fél évvel ezelőtti állapothoz képest, amikor elképzelni is nehéz volt, hogy az EKB szigorítani fog, továbbá az USA-ban épp a korábbinál laposabb kamatpályát kezdtek árazni a befektetők, lehet tér az EUR/USD emelkedésére. Hazai idő szerint csütörtökön hajnalban Japánban is kamatdöntő ülést tart a jegybank. Dunai szerint a jen utóbbi időben tapasztalható erősödése miatt nem elképzelhetetlen valamiféle lazító jelzés a döntéshozóktól, de valószínűbb az eseménytelen ülés.
A Fed kamatpolitikájára is hatással lehet a csütörtökön érkező amerikai előzetes GDP-adat, de aznap képet kaphatunk a spanyol, a francia és a brit gazdaság teljesítményéről, valamint az eurózónás infláció alakulásáról is.
