Több mint 582 milliárd forinttal gyarapodott a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya az első negyedévben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a háztartások rekordot jelentő 44 899 milliárd forintnyi pénzügyi eszközzel rendelkeztek március végén, ami 7,8 százalékos növekedés éves összevetésben. Az első három hónapban valamivel több mint 250 milliárd forintot tett félre a lakosság, emellett 322 milliárd forintnyi nyereség keletkezett a befektetésein.
A készpénz mennyisége nem nőtt tovább, sőt minimális mértékben csökkent. Tavaly év végén 3923,5 milliárd forinton tetőzött az állomány, ez márciusra mindössze százmillióval zsugorodott. Az alacsony betétkamatok miatt egyre kevesebb a lekötés. A folyószámlabetétek volumene így újabb történelmi csúcsra, 4638 forintra ért, az egyéb – jórészt lekötött – betéteké pedig már csupán 3458 milliárd forint volt, ami 14 éves mélypontot jelent.
A lakosság továbbra is halmozza az állampapírokat, ennek következtében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya a háztartásoknál 4773 milliárd forintra nőtt. A hosszú lejáratú papírok mennyisége több mint 8 százalékot emelkedett az első negyedévben, de még így is egyévesnél rövidebb hitelpapírban – döntően Kamatozó Kincstárjegyben és Féléves Kincstárjegyben – van a teljes állomány háromötöde.
A részvények és részesedések értéke 18 509 milliárd forintra hízott március végére. Ennek kétharmada úgynevezett egyéb tulajdonosi részesedés, vagyis valamilyen cégben lévő üzletrész. A háztartások az alacsony kamatkörnyezetben egyre több kockázatot hajlandók vállalni, hogy nyerjenek a befektetéseiken, és a rekordokat döntő tőzsdeindexek is többeket a részvénypiacra csalhattak. Ennek köszönhető, hogy a tőzsdei részvények állománya a kisbefektetők értékpapírszámláin 567 milliárd forintos történelmi csúcsra ért. Nem tőzsdei részvényekben csaknem háromszor ennyit, 1539 milliárd forintot tartanak a háztartások. A befektetési jegyek állománya stagnált az első negyedévben. Ez főleg annak köszönhető, hogy a lenullázódott hozamú pénzpiaci alapokból sokan kiszálltak, eközben viszont százmilliárdok vándoroltak más konstrukciókba, főleg az ingatlanalapok és az abszolút hozamúak vonzottak sok új befektetőt.
A pénztári és biztosítási tartalékok mennyisége is emelkedett az év első három hónapjában. Életbiztosításokban több mint 1900 milliárd forintot tartottak a háztartások, ennek kétharmada egyébként unit linked konstrukciókban van. A magán- és önkéntes nyugdíjpénztárakban március végére 1583 milliárd forint halmozódott fel.
Miközben a lakosság pénzügyi megtakarításai nőttek, a tartozásai némiképp csökkentek az év elején. A kötelezettségek 8349 milliárd forintra rúgtak a csaknem 100 milliárd forintnyi törlesztésnek köszönhetően. Főleg az úgynevezett egyéb tartozások csökkentek – ezek közé tartoznak a többi között az adók is. Ez nem meglepő, hiszen ebben az időszakban fizetik be sokan például a gépjárművek teljesítményadóját.
