Csökkenti a nyereséget a magas olajár

Az elmúlt évben a globális piacot meghatározó két kőolajfajta, a WTI és a Brent is 66 százalékkal drágult. Egyes vélemények szerint idén nyáron további 10 százalékos drágulás jöhet, és a tegnap hordónként 73,7 dollárba kerülő WTI, illetve a 77,8 dollárba kerülő Brent is 80 dollár fölé drágulhat. Az olajár 2015-ös összeomlását megjósoló Tom Kozla, az Opis elemzőcég társalapítója szerint a geopolitikai feszültségek miatt emelkedhet a kőolaj ára – számolt be a CNBC. Szerinte a líbiai, a nigériai és a venezuelai termelés kiesését nehéz lesz pótolni a piacon.

A magasabb olajárral jól járhatnak a repülőgépgyártók, hiszen a légitársaságok nyerhetnek azon, ha korszerűbb, takarékos gépekkel repülnek. Az Egyesült Királyságban jövő héten rendezik meg a Farnborough Airshow elnevezésű repülőgépvásárt és -kiállítást, ahol a magas kőolajár miatt nagy forgalmat várnak, ugyanakkor az sincs kizárva, hogy éppen az emelkedő költségek miatt fogják vissza egyes légicégek a megrendeléseket. Az éves váltásban Farnborough-ban és Párizsban megrendezett eseményen tavaly 900 megrendelést kaptak a gyártók – írta a Reuters. Azóta több járat repült, és a kihasználtsági szint is emelkedett a szektorban, ami jó hír a légitársaságoknak. Rossz viszont, hogy emelkednek a munkaerő és a hitelek finanszírozásának költségei, valamint az olaj ára.

A szektorban sokan attól tartanak, hogy a légitársaságok nem tudják elég gyorsan érvényesíteni az így keletkező emelkedő költségeket a jegyek árában. A légicégek viszont arról győzködik a befektetőket, hogy az üzemanyag drágulása miatt nem csökken majd a nyereség. Az egyes légitársaságokat az eltérő marzsok miatt eltérő mértékben érinti a folyamat, emellett az sem egységes, milyen arányban fedezik le az éves kerozinbeszerzéseiket. A Wizz Air például rendszerint az egész éves szükséglet felét fedezi le előre 12, illetve 18 hónapos időszakra – közölte a KBC Equitas. A magyar hátterű Wizz Air 33,8 százalékos EBITDAR-marzsa a KBC elemzői szerint a szektoron belül viszonylag magasnak számít. Ez a szám azt mutatja, hogy a légitársaságok egyik legtöbbet mondó nyereségmutatója, a kamat, adó, értékcsökkenés, amortizáció és szer-

kezetátalakítás vagy bérleti díjak előtti, azaz a lízingköltségektől is tisztított eredmény a teljes árbevétel mekkora hányadát teszi ki. A nettó profitmarzs is jó: 14,1 százalékos a kelet-közép-európai régióra koncentráló cégnél. „Az átlag feletti marzsok miatt a Wizz Airnél van kapacitás közép- és hosszú távon is a magas olajárak kigazdálkodására. A kevésbé hatékonyan vagy magas bérköltséggel működő légitársaságoknak viszont az esetleges veszteség finanszírozására megoldást kell találniuk” – tette hozzá a KBC Equitas. Az iparágban a nyereségek csökkenése miatt sokan arra számítanak, hogy újabb cégek jelentenek csődöt. Tavaly a brit Monarch, a német Air Berlin és osztrák leánycége, a FlyNiki járt így. A leálló cégek felszállási résidejéből a többi között a Wizz Air is szerzett, ezért tudta növelni kapacitásait az Egyesült Királyságban, és Bécsben is bázist nyitott.

Az elmúlt egy évben egyébként a légitársaságok vegyesen teljesítettek a tőzsdéken. Az egyik legeredményesebb a Turkish Airlines, azaz a Turk Hava Yollari volt 74 százalékos plusszal az isztambuli tőzsdén, de érdemes figyelembe venni, hogy a török líra az elmúlt egy évben 25 százalékkal gyengült a dollárhoz képest. A nagy európai légitársaságok közül a Lufthansa árfolyama 1 százalékkal, a British Airwayst, az Iberiát és a Vuelinget tömörítő IAG csoport­­é pedig 7 százalékkal emelkedett, míg az Air France-KLM kurzusa 42 százalékkal csökkent. A fapadosok közt a Wizz Air áll a legjobban 42 százalékos plusszal, a Ryanar 17 százalékos mínuszban, míg az EasyJet és a Norwegian 15-15 százalékos pluszban van. A nagy amerikai légitársaságok árfolyama 10–28 százalékos mínuszban van. Közülük a Delta Airlines csütörtökön teszi közzé elmúlt negyedéves számait.