Versenyképes magyar bankrendszer – versenyképes hazai gazdaság
A lakossági hiteltermékek elmúlt években fokozatosan csökkenő kamatai elősegítették, hogy több háztartás valósíthasson meg otthonteremtés céljából ingatlanvásárlást. Ehhez a kedvező gazdasági környezet mellett hozzájárult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által historikusan alacsony szintre csökkentett alapkamat, valamint a CSOK-hoz hasonló családtámogató intézkedések. Mindazonáltal a lakosság egy részénél a hitelfelvétel továbbra is olyan rossz emlékeket idéz, mint a korábbi frankalapú hitelek árfolyamkockázata és a változtatható kamatozás okozta törlesztőrészlet-emelkedés. Így fontos, hogy az új, 2016 óta tartó hitelciklusban ne épüljenek fel kockázatok. Cél, hogy a bankok megfelelő versenyben, transzparens módon, hosszú kamatfixálás mellett, fair áron nyújtsanak hiteleket.
Ezt segíti a Minősített fogyasztóbarát lakáshitel. E minősítést a bankok az MNB által meghatározott kamatfelárra, díjakra, átláthatóságra és egyéb fogyasztóvédelmi szempontokra vonatkozó feltételek teljesítésével kaphatják meg. A fogyasztó szempontjából a fix kamatok akár a teljes futamidő alatt változatlan törlesztőrészletet biztosítanak – történjék bármi is, az adósságszolgálat mértéke „kőbe van vésve”, az adós biztos lehet abban, hogy mennyit kell fizetnie a következő hónapban.
Felértékelődő garancia
A gazdasági növekedést támogató kis- és középvállalati (kkv) hitelezés fenntartása érdekében fontos, hogy a kockázatosabb szegmens irányába való nyitással szélesedjen a bankok által finanszírozott vállalatok köre. Ebben jelentős szerep hárul a garanciaszervezetekre, mivel az általuk nyújtott intézményi garancia a pénzintézetek hitelezési kockázatának csökkentése révén lehetővé teszi olyan vállalatok forráshoz jutását, amelyek másként nem jutnának hozzá a működésükhöz, növekedésükhöz szükséges finanszírozáshoz. Az elmúlt években a garanciaszervezetek számos, felhasználást ösztönző, ügyfélbarát intézkedést tettek. Ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedett a garanciaállomány mennyisége, amely nemzetközi összehasonlításban is magasnak számít. A közeljövőben arra kellene törekedni, hogy az intézményi kezesség minél nagyobb arányban szolgálja olyan vállalkozások hitelhez jutását, amelyek enélkül nem jutnának elegendő forráshoz.
Az egyik irány az lehet, ha a korábbi gyakorlattól eltérően a vállalati ügyfelek első körben a garantőr intézményhez fordulnak igényükkel, s már a garancia birtokában keresik fel a hitelintézetet. Szintén több életképes, de garancia nélkül nem hitelezhető vállalat férhetne hozzá a szükséges forrásokhoz, ha ezek arányára nézve egy elvárt minimumértéket határoznának meg a bankok számára. A bankok és garanciaszervezetek által előírt egyes feltételek (KO-kritériumok) célzott lazítása szintén hatásosan támogathatja a hitelezhető kkv-k körének szélesítését. A hitelintézetek motiválásán túl hangsúlyt kaphat a kisebb, kockázatosabb, de jó potenciálú vállalatok megszólítása testre szabott hirdetések, kampányok révén. Ez ugyanis azon szereplőket is hitelfelvételre ösztönözheti, amelyek korábbi rossz tapasztalataik miatt már nem mernek a bankokhoz fordulni. A vállalkozások hitelfelvételi kedvét növelő lépés lehet továbbá a hiteligénylési folyamat egyszerűsítése és szabványosítása. A kisebb méretükből adódóan magasabb kamat mellett hitelezett vállalkozások így akár a bankokat „megversenyeztetve”, kedvezőbb áron tudnának forráshoz jutni.
A versenyképes és stabil finanszírozás azonban nem csupán bankrendszeri kérdés. A hazai kkv-szektor sikeres fejlődése szempontjából ugyanis fontos, hogy ne csak a már jelentősebb hitelmúltú cégek jussanak finanszírozáshoz, hanem a jó üzleti ötlettel rendelkező induló, divatos szóval startup vállalkozások is támogató, növekedésüket elősegítő környezetben működhessenek. Ennek egyik fontos kritériuma a megfelelő mennyiségű és minőségű forráshoz való hozzáférésük, mivel életszakaszuk e korai stádiumában jellemzően még nem rendelkeznek a fejlesztésekhez, prototípusok gyártásához szükséges saját forrással. A nagyobb cégektől eltérően náluk sokkal fontosabb a tőkeforrások elérése, mivel üzleti kockázatukból és fedezetként felajánlható eszközeik hiányából fakadóan a bankok által hitelezni kívánt körön kívül esnek. Érdemes ennek elősegítésére támogató adókörnyezettel ösztönözni az induló cégekbe való befektetéseket. Elengedhetetlen, hogy a rendelkezésre álló támogatási konstrukciók széles körben ismertek, a feltételek pedig egyszerűek legyenek.
Az ilyen cégekbe befektető kockázatitőke-társaságok a döntéseik során nagymértékben figyelembe veszik a cégben rejlő növekedési lehetőségeken túl a hozzáértő tulajdonosi csapat meglétét is. Ma már nem elegendő kizárólag a vállalat alaptevékenységéhez értő szakembergárda. A szükséges képességek kiegészülnek az értékesítési, pénzügyi, marketing-, digitális és adott esetben nyelvi ismeretekkel is. Hosszabb távon fontos lenne a vállalkozószellem erősítése, és a vállalkozói ismeretek beemelése a közoktatásba. A hasonló problémákkal, kihívásokkal küzdő cégek közötti tapasztalatcsere, tudásmegosztás is segítheti e vállalkozások hatékonyabbá válását, ezért érdemes ezt is támogatni.
Az említettek mellett a hazai bankrendszer érdemi hatékonyságjavulással is versenyképesebbé válhat. Ennek egyik módja lehet a mérethatékonyság javítása üzleti növekedéssel vagy összeolvadásokon keresztüli konszolidációval. Továbbá a szektornak széles körű digitalizációs transzformációra van szüksége, amelynek csupán az elején tartunk. A digitalizációs folyamatok, valamint fintech megoldások mélyítése a költséghatékonyság és nem utolsósorban az ügyfélélmény növelésének irányába mutató beruházások. Az olyan szolgáltatások, mint a biztonságos online számlanyitás, ügyintézés és hiteligénylés – bár már több banknál is elérhetők – a jövő bankolását jelentik, s a kevésbé költséghatékony fiókokat is helyettesítik. Tehát az interneten és mobilalkalmazásokon keresztüli ügyintézés – főleg az azonnali átutalások 2019. júliusi bevezetését tekintve – nemcsak az ügyfeleknek kényelmes, hanem a bankok költségeit is csökkenti, ami idővel az alacsonyabb hitelkamatokban is megnyilvánulhat.
A pénzügyi közvetítés a tőkepiac fejlődésével is hatékonyabbá válhat, amelyen keresztül a vállalati forrásbevonás (kötvény- vagy részvénykibocsátás, tőzsdei bevezetés) egyre inkább alternatívája lehet a banki hiteleknek. A forrásbevonás egészséges aránya csökkenti a vállalatok bankhitelre való ráutaltságát, hatékonyabbá teszi a pénzügyi közvetítést, valamint fenntarthatóbbá teheti a gazdasági növekedést. Az immár hazai tulajdonban megvalósuló tőzsdefejlesztés 2016 óta tartó stratégiájának félidejében járunk. A tőkepiac további mélyülése érdekében azonban a kínálati oldal és a belföldi kereslet további ösztönzése egyaránt szükséges, amiben az államnak jelentős szerepe lehet.
A kínálati oldalon egyrészt az állami vállalatok (közszolgáltató cégek és állami bankok) részvényeinek bevezetése hozhatna élénkülést. Az úgynevezett értékpapírosítási szabályozás pedig a tőkepiac egy másik fontos szegmensének, a céges kötvénypiacnak a fellendítését segítheti. Így a kínálati oldal fejlődését a nagyvállalatok mellett az érettebb fejlődési szakaszban lévő középvállalatok minél szélesebb körű tőzsdei jelenléte támogathatja.
Ezzel együtt a keresleti oldal stabilabbá válása, erősítése is elérendő cél. Ha a mostani képet nézzük, megállapítható, hogy a hazai intézményi befektetői körnek és privát szektornak csupán marginális szerepe van a magyarországi vállalatok finanszírozásában. A honi befektetői kör hangsúlyosabbá válását a kisbefektetői igény megteremtése szolgálhatja, amely állami szerepvállaláson és pozitív (adó)ösztönzők beépítésén keresztül támogatható.
Fontos a pénzügyi tudatosság
A hazai befektetői bázis építése, de a monetáris stabilitás is csak a pénzügyi kultúra mélyítésével párhuzamosan valósulhat meg. Ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Kutatásaink rámutatnak, hogy a hitellel rendelkező háztartások mintegy 15 százaléka tekinthető pénzügyileg sérülékenynek. Ugyanakkor megállapítható, hogy a pénzügyi tudatosság növelésével a háztartások jelentős hányada mozdulhat el a sérülékenységhez közeli zónából. A fiatal lakosság körében végzett felmérésből pedig kiderült, hogy egy jövőbeni bankválasztásnál ez a generáció leginkább a technikai újításokkal – internetbank, online ügyintézés, mobilalkalmazás stb. – győzhető meg. Mindezt az MNB, több intézményén és aktivitásán keresztül, a jelen és jövő fogyasztóinak a napi pénzügyek kezelését segítő oktatásával is támogatja (általános iskoláktól az egyetemekig). Az előttünk álló években kulcsfontosságú lesz a széles körű szakmai összefogás eredményeként a kormány által elfogadott A lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégia végrehajtása. A pénzügyi szektor számára pedig a legújabb monetáris, gazdasági és jogi ismeretek oktatását a 2017-ben alapított Budapest Institute of Banking tűzte zászlajára.
A szerzők a Magyar Nemzeti Bank munkatársai
