Úgy tűnik, a hitelkártyák esetében egyelőre nem sikerül követni a lakossági hitelpiaci növekedést, hiszen változatlanul nincs áttörés a kibocsátott plasztikok darabszámában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a múlt év végén a Magyarországon kibocsátott hitelkártyák száma éppen elérte az 1,3 milliót, ami amellett, hogy 8,2 százalékkal kevesebb a 2017. decemberinél, az utóbbi évek egyik legalacsonyabb értéke. A nyilvántartott hitelkártya-követelések állománya is csökkent az elmúlt időszakban: a jegybank adatai szerint a teljes – kamatozó és nem kamatozó – mennyiség 144,5 milliárd forintot tett ki februárban, ami 4,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezen belül a kamatozó követelések mennyisége csaknem 9 százalékkal 94 milliárd forintra esett vissza, miközben a nem kamatozóké 5,9 százalékkal 50,5 milliárd forintra emelkedett.
Azzal együtt viszont, hogy a kártyák számában és a hozzájuk kapcsolódó követeléseknél nincs emelkedés, az MNB adatainak tanúsága szerint az ügyfelek igen aktívan használják ezeket a plasztikokat: 2018-ban összesen 102,3 millió belföldi vásárlási tranzakciót regisztráltak, 20,8 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A vásárlások összértéke pedig meghaladta a 737 milliárd forintot, ami 18,7 százalékos emelkedés a 2017-ben mérthez viszonyítva. Az MNB adataiból az is kitűnik, hogy az ügyfelek próbálják egyre tudatosabban – és költséghatékonyabban – használni a hitelkártyáikat: a belföldön végrehajtott készpénzfelvételi tranzakciók száma tavaly már nem érte el az egymilliót, pedig egy évvel korábban még több mint 1,2 millió alkalommal járultak pénzkiadó automatához ezekkel a kártyákkal. A belföldi készpénzfelvételek értéke eközben 15,4 százalékkal 27 milliárd forintra csökkent az elmúlt esztendőben.
A külföldi készpénzfelvételek száma 28 ezer alá csökkent tavaly, az értékük mindössze 1,7 milliárd forintot tett ki. Ez az adat azért lényeges, mert a hitelkártyák kondíciói a vásárlási műveleteket támogatják, viszont a készpénzfelvételnek ezekkel a plasztikokkal igen jelentős a költsége.
A hitelkártyapiacon annak ellenére nem sikerül áttörést elérni, hogy a bankok változatlanul igen aktívan akcióznak a konstrukcióikkal, ráadásul a kínálat is meglehetősen széles. A promóciók legnagyobb része pénzvisszatérítéssel függ össze, vagyis a kártyatulajdonos a vásárlásai után valamennyi jóváírást kap. Egyes termékcsoportoknál a visszatérítés több – akár 3-4 százalékos – is lehet, ám az elérhető kedvezmény mértékét negyedéves vagy éves időtávon limitálják a bankok. Az előttünk álló időszakban azonban várhatóan nő a hitelkártyák népszerűsége is, a lakossági fogyasztás további emelkedésével élénkülhet a kereslet e konstrukciók iránt.
