Mozdulatlanságot várnak az év végéig a Magyar Nemzeti Banktól az elemzők

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának múlt heti, sokak által várt kamatdöntő ülése után visszafogottak a következő hónapok jegybanki lépéseiről véleményt alkotó elemzők. A kamatfolyosó teteje az év végéig nem változik, és az alapkamat sem módosul, míg az egynapos betéti ráta 10 bázisponttal, 0,05 százalékra emelkedhet, a swapállomány pedig 1400 milliárd forintra csökkenhet – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője egyik kamatszintnél sem vár változást 2019-ben, az FX-swapok állományát pedig szerinte a monetáris politika és a banki likviditás alakulásának megfelelően alakíthatja az MNB. Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője nem vár érdemi állománymódosulást sem a kamatszintekben, sem a devizakamatcsere-ügyleteknél. Trip­­pon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője idén nem számít az alapkamat emelésére, az egynapos betéti kamat növelése és a devizaka­matcsere-ügyletek leépítése is csak romló inflációs kilátások mellett elképzelhető.

A júniusi lépések megerősítik, hogy a jegybank kihasználja a külső környezet változása által generált mozgásteret, és egy szintig a célnál magasabb inflációt is tolerálja – fejtette ki Trippon Mariann. Amíg nem alakulnak ki piaci feszültségek – például gyorsan gyengülő forintárfolyam –, illetve nem romlanak érdemben az inflációs kilátások, addig nem valószínű, hogy a jegybank gyorsítana a normalizálás ütemén. A kamatdöntés és az azt követő sajtótájékoztatón elhangzottak megerősítik, hogy a következő időszak esetleges lépései nagyban függenek a beérkező adatoktól, a kilátásokat háromhavonta, az Inflációs jelentéssel és a frissülő prognózissal együtt vizsgálhatják felül. A CIB Bank elemzője szerint a normalizálási folyamat nagyon lassú és fokozatos lesz, a monetáris tanács a jövőben is csak a minimálisan szükséges szigorító lépéseket fogja megtenni. Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője nem vár további szigorító lépést idén, szerinte az MNB legfeljebb az FX-swapok állományának változtatásával finomhangolhatja a monetáris politikát. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője is hasonló előrejelzést adott lapunknak, szerinte is legfeljebb jelképes normalizációs lépéseket tesz az MNB, a kiszorítandó likviditás mértékén változtatva. Regős Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció tartósan a cél felett alakult, a szigorítás indokolt, így az MNB-nek meg kell találnia azt az ütemet és mértéket, amellyel az infláció a célsávon belül tartható, és középtávon visszatér a 3 százalékos célhoz. Az Európai Központi Bank (EKB) és a Fed (az amerikai jegybank) kamatpolitikája azonban ezzel ellentétesen hathat. A Századvég szakértője a két folyamat nyomán kismértékű szigorítást vár idén, az FX-swap-állomány csökkenése és az egynapos betéti kamat emelése lehet az a két lépés, amelyről a jegybank dönthet.

„Nem értelmeztük a frissített inflációs pályákat cél felett alakulóként, hiszen mind a headline, mind a maginfláció 2 és 4 százalék között, a toleranciasávon belül alakul az előrejelzési horizonton” – mondta Nyeste Orsolya. Az Inflációs jelentés leírja, hogy a dohánytermékek félévente emelkedő jövedéki adója a teljes erőjelzési horizonton emeli a fogyasztóiárindexet, azaz az adóhatásnak fontos szerepe van abban, hogy márciushoz képest magasabb headline inflációs előrejelzésekkel állt elő a jegybank. Az adók alakulására nem tud hatni a monetáris politikáján keresztül az MNB, így ha emiatt emelkedik a fogyasztói árindex, akkor az nem vezet hitelességvesztéshez. Az Erste szakértője szerint az viszont okozhat hitelességi problémákat, ha az adószűrt maginfláció nem lassul az MNB prognózisa szerint, ez pedig a forint gyengülésében, valamint a hozamgörbe hosszú végének emelkedésében jelenhet meg. Trippon Mariann magyarázata szerint a magyar gazdaságban az elmúlt időszakban egyértelműen erősödött az inflációs nyomás, és a felfelé mutató kockázatok sem elhanyagolhatók. A gyorsuló ütemű árszínvonal-emelkedést elsősorban a robusztus belső kereslet hajtja, és ezt az alacsony importált infláció értelemszerűen nem tudja ellensúlyozni. Ez az elsődleges oka annak, hogy az Inflációs jelentés friss prognózisa 3 százalék feletti pénzromlási ütemet mutat mind a headline, mind pedig a maginflációs indexek esetében. A CIB Bank elemzője szerint, amíg a pénzromlás nem haladja meg a 4 százalékot, addig nem okoz problémát a fogyasztói árindex alakulása, ráadásul közben az adószűrt maginfláció csökkenését prognosztizálja az MNB. Az alacsony kamatszint mellett elkötelezett jegybank úgy érezheti, hogy az idei évet kell megúszni, azt követően a lassuló növekedéssel párhuzamosan magától enyhül az inflációs nyomás a gazdaságban. Trippon Mariann úgy véli, hogy amíg a globális kondíciók nem szigorodnak, vagy az infláció nem emelkedik tovább, és a feltörekvő piaci hangulat jó, addig az MNB hitelessége megmarad, és forintleértékelődéstől sem kell tartani. Halász Ágnes két esetben lát esélyt érdemi szigorításra: ha az infláció tartósan meghaladja a 4 százalékot, vagy ha a forintgyengülés miatt kell lépnie a jegybanknak. A tartósan cél feletti infláció tétlen monetáris magatartással erősen devalválhatja a piacok jegybankba vetett bizalmát. Ha ez a forint gyengülésében jelenik meg, az tovább gyorsíthatná az inflációt. Ebben az esetben egy ponton túl az MNB kénytelen lenne beavatkozni az árfolyam védelme érdekében valamilyen nagyon kicsi, egyszeri lépéssel. A kamatemeléshez azonban a szakember szerint csak a legvégső esetben, nagyon drámai piaci fejlemények közepette nyúlnának. Ugyan a nemzetközi jegybankok a lazítás irányába fordultak, ami tompítja az inflációs nyomást, ám ha a piaci megítélés negatívvá válna, akkor ez a „védőpajzs” kevés lenne. Az UniCredit szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy míg korábban a magas fizetési mérleg folyamatosan támogatta a forintot, mára ez a támasz jórészt elolvadt, csak a hektikusan érkező uniós támogatások és a szintén erős ingadozást mutató FDI-beáramlás képes érdemben stabilitást biztosítani a magyar fizetőeszköznek, ezért a forint mára jobban ki van téve a piaci folyamatok felől érkező hatásoknak. Regős Gábor szerint a sávon belül alakuló infláció miatt nem várható forintleértékelődés, csak akkor, ha a jegybank nem hajtja végre azokat az intézkedéseket, amelyeket a piac szükségesnek tartana.