Az Európai Központi Bank 2019. november 1-jén újraindítja a tavaly lezárt eszközvásárlási programjait, köztük a vállalati kötvényvásárlási programot, amely a Magyar Nemzeti Bank Növekedési kötvényprogramjának egyik modelljéül szolgál. Annak megítéléséhez, hogy mit várhatunk majd az Európai Központi Bank új programjától, az előző, 2016. június 1-jén elkezdett program tapasztalatai adhatják a kiindulópontot. A program legfontosabb célja, hogy a piac torzítása nélkül támogassa a vállalatok hitelforrásokhoz jutását.
Ebből a célból a jegybankok olyan, nem a bankszektorban működő vállalatok által kibocsátott, jó minősítésű, euróban denominált kötvényeket vásároltak – jellemzően a másodlagos piacon –, amelyek lejáratig tartó futamideje a vásárláskor hat hónap és harminc év között volt. Az előző program tavaly év végi befejezése után a megvásárolt kötvényekből származó bevételeket befektetik a program feltételeinek megfelelően.
A programban 177 milliárd euró értékű kötvényvásárlásra került sor, a havi vásárlások értéke 1,5 és csaknem tízmilliárd euró között ingadozott, részben alkalmazkodva a piaci kínálathoz. A megvásárolt kötvények állománya az elvileg megvásárolható teljes állományhoz képest körülbelül 17 százalék volt. 2019. március végén a programban lévő kötvények 57 százaléka legalább A minősítéssel rendelkezett. A kötvények kétharmadát Franciaországban, Németországban és Olaszországban bocsátották ki, az ágazati megoszlást vizsgálva pedig inkább a hosszú lejáratú finanszírozást igénylő szektorok (közművek, infrastruktúra, közlekedés, autóipar és telekommunikáció) túlsúlya figyelhető meg.
Amennyiben az Európai Központi Bank az új eszközvásárlási programot is úgy működteti, mint az elődjét, arra számíthatunk, hogy a vásárlásoknak nem lesz nagyobb piactorzító hatásuk az egyes kötvények esetében, viszont általánosságban véve a kötvényvásárlási program hozzájárul a pénzbőséghez és a kamatok csökkenéséhez.
