Kezdik felfedezni a magyarországi feltörekvő vállalatok a BÉT Xtend piacát

Egymás után jelennek meg a Cyberg Corp. közleményei a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, legutoljára a Nyúl Sándorral, az egyik legismertebb magyar üzletemberrel kezdődő együttműködésről, előtte pedig a cég párizsi bemutatkozásáról számoltak be. Jól alakul a digitális éttermeket üzemeltető startup részvényeinek a forgalma is a BÉT Xtend piacán, múlt szerdán 2 millió forint értékben cseréltek gazdát a papírjai, előtte két nappal pedig 10 millió forintért adták-vették a részvényeit. Azok, akik folyamatosan nyomon követik a magyar értékpapírpiacot, tudják, hogy a cég papírjainak forgalma kiemelkedően magas volt, a BÉT statisztikája szerint prémium kategóriás részvényeket is megelőzőtt. A Kajahu fantázianevű digitális éttermeket üzemeltető franchise-hálózat kiépítésén fáradozó Cyberg árfolyama jelenleg a beveztéskori szinten van (1800 Ft), volatilitás jellemezte az eddigi időszakot de mára az árfolyam stabilnak mondható. A kibocsátásból annak idején több mint 1 millió eurónyi friss tőkéhez hozzájutó technológiai cégnél folyó franchise-hálózat-építés, illetve a tervbe vett londoni étteremnyitás következtében növekvő bevételek mellett jövőre nyereségessé válhat a gazdálkodás. A társaság tőzsdei kapitalizációja meghaladja az 5 milliárd forintot.

Az Xtenden keresztül

a tőkepiacra

A Cyberg egyike annak a néhány társaságnak, amelyek az utóbbi években úgy döntöttek, hogy megcélozzák a BÉT parkettjét, de nem a költségesebb főpiac felé vették az irányt, hanem a középvállalatok számára létrehozott Xtenden keresztül érték el céljukat. Persze a sikeres tőzsdei megjelenésnek az Xtenden is megvannak a kritériumai, ha kevésbé szigorúak is, mint a börze „főtáblájára” való felkerülésnek.

A Cyberg példája egyértelműen mutatja, hogy hatalmas lehetőséget szalasztanak el azok a magyar középvállalatok, amelyek stabil tulajdonosi háttérrel és menedzsmenttel, valamint jól megalapozott üzleti elképzelésekkel rendelkeznek, és amellett még dinamikus növekedést is fel tudnak mutatni, de ennek ellenére még nincsenek ott az Xtenden. Az ilyen cégeket ugyanis tárt karokkal várja a BÉT által működtetett, könnyített feltételrendszerű kereskedelmi platform. Eddig csupán négy részvénytársaság merészkedett-merészkedik erre a piacra, igaz, hogy a lehetőség is csupán két évvel ezelőtt nyílt meg a pesti börzén. Valószínűleg sokan még nincsenek tisztában egyrészt a tőzsdei jelenlét előnyeivel, másfelől azzal, hogy milyen kedvező feltételekkel jelenhet meg egy, a fenti kritériumoknak megfelelő cég a magyar tőzsdén. Egy jól végiggondolt zárt körű vagy akár nyilvános részvénykibocsátással ugyanis friss tőkét vonhatnak be a tőkepiacról, javíthatják a tőkeszerkezetüket, és felgyorsíthatják a növekedésüket. Erre sok esetben annál is inkább szükségük lehet a cégeknek, mert a hazai kis és közepes méretű vállalatok külső finanszírozási szerkezete többnyire kizárólag banki hitelen alapul. Bár az utóbbi években a középvállalatok tőkeágon forráshoz juthattak különböző kockázati tőkealapokon keresztül is, az érintettek nem szívesen vonnak be olyan tulajdonosokat, akik aktívan részt vennének, azaz beleszólnának a cég működtetésébe, ahogyan az a kockázati tőkebefektetéseknél jellemző. A nyilvános működés ezzel szemben lehetővé teszi, hogy a tőkebevonás során a vállalat szélesebb befektetői szerkezetet építsen ki, és a tulajdonosi irányítást csak az általa meghatározott mértékben adja át az új befektetőknek. Ehhez nyújt segítséget a BÉT Xtend-platformja. Ráadásul a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapban több tízmilliárd forint forrás áll rendelkezésre a részvényeiket az Xtendre bevezető vállalatok számára, sőt a tőzsdére lépéshez kapcsolódó felkészüléshez is állami támogatás érhető el a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban. Az Xtenden jegyzett társaság részvényeit pedig tartós befektetési számlára helyezhetik a befektetők.

Nem követelmény a nyilvános részvénykibocsátás

Az Xtenden nem követelmény a nyilvános részvénykibocsátás, a társaságok akár zárt körben is tőkét emelhetnek, és utána technikai bevezetéssel vihetik részvényeiket a BÉT-re. A könyveléssel és a könyvvizsgálattal kapcsolatos könnyítés a vállalatoknak, hogy amíg a szabályozott piacon kötelező az IFRS szerinti beszámolót készíteni, addig az Xtenden elfogadják a magyar számviteli szabványok szerint elkészített pénzügyi jelentést is. Ezenkívül a szabályozott piacokkal szemben a kibocsátó könyvvizsgálójának nem kell kibocsátói minősítéssel rendelkeznie. Végül, de nem utolsósorban a kibocsátói díjak lényegesen alacsonyabbak az Xtenden, mint a BÉT szabályozott piacain.

Nagyon fontos azonban, hogy a könnyítések ellenére a befektetők védelmére is gondot fordít a BÉT. Egyrészt saját maga monitorozza az Xtenden jegyzett részvénytársaságok működését, másrészt a cégek átlátható működése, közzétételi kötelezettsége ezen a platformon is elengedhetetlen.

Az első fecske a Megakrán volt

A Cyberg egyébként csak a második cég volt az Xtenden, az első fecske az emeléstechnikai és daruzási szolgáltatások, a gépbérlet és a géptelepítések specialistája, a móri Megakrán volt, amely már 2017-ben túlesett a tőzsdei regisztráción. Nem is akárhogy, hiszen összességében több mint 2 millió euróért értékesítette a részvényeit zárt körben. A Megakrán esetében újdonság volt a befektetők megszólítása is: azon túl, hogy a hazai intézményi befektetők beszálltak a tőkeemelésbe, tulajdonképpen privátbanki magánbefektetők jegyezték le a részvények zömét. A cég ősszel publikált féléves gyorsjelentése szerint az előző év azonos időszakához mérten az árbevétele 665 millió forintról 805 millióra bővült, adózott nyeresége viszont 68 millióról 40 millió forintra esett vissza. A társaságnál a géppark korszerűsítésére, valamint a szervezet és az informatikai folyamatok fejlesztésére elköltött összegek vitték a profitot, ami a cégnek a beszámolójához fűzött megjegyzései alapján még a közeljövőben is folytatódhat. Ugyanakkor a cégnél már tervezik a nemzetközi terjeszkedés megindítását és a teljes körű digitalizációt is. A Megakrán tőzsdei kapitalizációja egyébként közelíti a 3 milliárd forintot.

Varsóban és Bukarestben már dübörög a kkv-k platformja

Külföldön már többfelé is igen sikeresnek bizonyultak az Xtendhez hasonló multilaterális kereskedési platformok. Sokan nem tudják, de eredetileg a Nasdaq is ilyen, a kkv-k tőkepiaci megjelenését segítő börzeként indult – igaz, nem valamelyik hagyományos tőzsde keretében, hanem független szervezetként –, ma pedig már a konkurens tőzsdeüzemeltetők felvásárlására is képes. Kelet-Európában is vannak pozitív példák. A legnagyobb sikert a varsói tőzsde 2007-ben elindult NewConnect platformja érte el, amelyen már 376 céget jegyeznek. Ezeknek a társaságoknak összesen 9550 millió zloty a tőzsdei kapitalizációjuk, ami mintegy 740 milliárd forintnak felel meg. A bukaresti tőzsdén 2010-ben elindított, először ATS, majd 2014-től Aero (Alternative Exchange in Romania; Romániai Alternatív Részvénypiac) néven futó kkv-platformon már harminc céget jegyeznek. Remélhetőleg néhány éven belül az Xtend is eljut idáig.

Az idén két új cég jelent meg

a pesti kispiacon

Az idén mindenesetre előreláthatólag megduplázódik az Xtenden jegyzett cégek száma, mivel egyrészt a nyáron megtörtént a mindössze 28 millió forint tőzsdei kapitalizációjú GOPD ingatlanfejlesztő cég bevezetése, másrészt az év utolsó hónapjában az építőipari és mezőgazdasági munkagépek értékesítésével, bérbeadásával és szervizelésével foglalkozó DM-Kert is regisztrálhatja a BÉT. A GOPD egyelőre nem kezdte meg a tevékenységét, a saját tulajdonú ingatlanok fejlesztését. Terveik szerint a társaság által létrehozott vagy vásárolt projekttársaságokon keresztül telkeket vásárolnak, majd alvállalkozóik közreműködésével kivitelezik az építkezéseket, és az ingatlanok értékesítéséről is gondoskodnak. Az elmúlt hetekben alapított is négy ilyen kft.-t az Xtendre eddig utoljára belépett társaság.

A szigetszentmiklósi DM-Ker viharos gyorsasággal fejlődött idáig a 2008-as megalakulása óta. Évről évre meredeken nő az építőipari és a mezőgazdasági munkagépek értékesítésével, bérbeadásával és szervizelésével foglalkozó, száz százalékban magyar tulajdonú társaság forgalma és a nyeresége is. Tavaly már nyolcmilliárd forint bevételt ért el a négy belföldi telephelyen 75 alkalmazottat foglalkoztató társaság, az EBITDA-ja pedig 670 millió forintra nőtt. A menedzsment tervei szerint a lakossági befektetők is beszállhatnak majd a cégbe, hiszen a decemberi zártkörű kibocsátás után nyilvános kibocsátást is terveznek jövőre.