Jön a készpénz nélküli készpénz

A március 2-án induló azonnali fizetési rendszer (AFR) révén a hazai átutalások 50 százaléka azonnal átkerül majd az új rendszerre – mondta Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalomért felelős ügyvezető igazgatója. Ezzel Európában az élre állunk, miután a penetráció a legfejlettebb elektronikus fizetési rendszereket működtető országokban (Egyesült Királyság, Svédország, Dánia) is éppen csak eléri a 25-30 százalékot. A megugrást az okozza, hogy hazánk az első a világon, ahol kötelezően bevezetik a pénzintézeteknél a szolgáltatást. Bartha Lajos szerint az Európai Unióban most gondolkodnak azon, hogy kötelezővé tennék az azonnali átutalást.

Eddig munkanapokon, reggel 7 és 17 óra között maximum négyórás (a valóságban egy-másfél órás) időtávon teljesültek az átutalások. Az este, éjszaka és a hét végén indított átutalások a következő banki munkanap elején realizálódtak, az azonnali átutalás viszont a nap 24 órájában rendelkezésre áll majd.

Az AFR nemzetgazdasági szinten támogatja a versenyképességet és a gazdasági hatékonyságot, a lakosság számára a készpénz nélküli készpénz lehetőségét biztosítja. Azáltal, hogy két-három éven belül már minden helyzetben használható lesz az azonnali fizetés, az MNB reményei szerint drasztikusan csökken majd a bankkártyás pénzfelvételek száma. A kereskedők számára az elektronikus elfogadási lehetőségek bővülése lehet előny – ez

Bartha Lajos szerint főleg a kisebb kereskedéseknek nyújthat alternatívát –, a nagy kereskedelmi egységekben az AFR csak később lehet megoldás, hiszen ott először a pénztárgépeket kell úgy átprogramozni, hogy a bankkártyás elfogadás mellett az AFR-fizetést is képesek legyenek fogadni. Az MNB azt érné el, hogy a mai helyzetből, amikor a tranzakciók 80-85 százaléka készpénzben zajlik, 2030-ra 45-50 százalékra emelkedjen az elektronikus tranzakciók aránya.

Március 2-tól a lakossági ügyfelek által elektronikusan indított, tízmillió forint alatti utalások, valamint a vállalati egyedi elektronikus utalások átkerülnek majd az AFR-be. A nyugdíjak és az állami juttatások átutalása továbbra is éjszakai elszámolásban, a cégek bérfizetése pedig csoportos átutalásként zajlik majd – az MNB most vizsgálja, hogy érdemes-e ezeket az utalásokat is az AFR-be vinni. Szeptembertől a lakossági rendszeres és értéknapos (időzített) átutalások, valamint a vállalati kötegelt átutalások kerülnek majd be az AFR-be.

Az AFR újabb fontos lépése az lesz, ha bevezetik a fizetési kérelmet, amely kiválthatja a sárga csekket: a szolgáltató a kiküldött (elektronikus) számla mellé fizetési kérelmet küld majd az ügyfélnek, aki az elfogadásával az AFR-rendszeren keresztül fizetheti ki a számlát. Bartha Lajos szerint a nagybankok legtöbbje szeptembertől képes lesz nyújtani a szolgáltatást.

Privát telefonszámot, e-mailt használjunk

Másodlagos azonosítónak érdemes inkább privát mobilszámot vagy e-mail-címet megadni, a céges számok és címek egy esetleges munkahelyváltás esetén problémát okozhatnak – mondta Németh László, a K&H számlavezetés- és bankkártya-termékmenedzsmentjének vezetője. Szerinte az átutalás indítója számára a mobilbanki alkalmazások többsége várhatóan felkínálja majd a telefonban rögzített partnerek telefonszámát, e-mail-címét. | VG