A magyarországi kormányváltás korántsem teszi automatikussá az ukrán 90 milliárdos hitel elfogadását, Kijev és Brüsszel Oroszország "trójai falovától" fél - Orbánnak ehhez semmi köze
Az Európai Unió még mindig döntés előtt áll. Továbbra sem egyértelmű az Ukrajnának szánt, mintegy 90 milliárdos hitel sorsa, annak ellenére sem, hogy a magyar politikai helyzet változása sokak szerint feloldhatná az egyik legfontosabb akadályt. A döntés egyértelműen nem egyetlen tagállamon múlik. A politikai és jogi ellenállás több irányból is fennáll, ami jelentősen lassíthatja a folyamatot – olvashatjuk a Világgazdaság egyik korábbi írásában.
Bár sokáig Orbán Viktort tekintették a fő akadálynak, de a magyar választások után sem gyorsulhat fel érdemben az ukrán finanszírozás ügye, és továbbra is kérdéses a 90 milliárdos hitel sorsa. Az Európai Bizottság már jelezte, hogy az első kifizetések csúsznak, és még egy kedvező forgatókönyv esetén is hónapokkal tolódhat a folyamat. Ez egyértelművé teszi, hogy a probléma jóval összetettebb annál, mintsem egyetlen politikai szereplőhöz lehessen kötni.
Ki blokkolhatja a kilencvenmilliárdos hitelt?
- A késlekedés egyik fő oka a Ria szerint az, hogy még ha Magyarország el is állna a blokkoló állásponttól, más tagállamok átvehetik ezt a szerepet.
- Az uniós döntéshozatal jelenlegi rendszere ugyanis lehetővé teszi, hogy akár egyetlen ország is megakaszthassa a folyamatot, ami komoly bizonytalanságot jelent a támogatási mechanizmus szempontjából.
- Ezt erősíti Szlovákia álláspontja is, az ország jelezte, hogy ha szükséges, ő blokkolhatja Ukrajna uniós előrehaladását, ha a kétoldalú konfliktusok tovább mélyülnek. A pozsonyi vezetés úgy gondolja, hogy Ukrajna jelenleg nem felel meg az uniós tagság alapvető feltételeinek, és az energetikai, valamint gazdasági viták tovább mélyíthetik a feszültséget.
Brüsszel aggódik a bolgár választások miatt
Közben Bulgáriában a parlamenti választások kimenetele újabb kockázati tényező. A felmérések szerint egy Oroszországgal baráti viszonyt ápoló politikus kerülhet hatalomra, ami Brüsszelben komoly aggodalmakat váltott ki. Egyes európai politikusok már nyíltan attól tartanak, hogy egy ilyen vezetés „trójai falóként” jelenhet meg az Európai Unión belül.
A korábban említett „trójai faló” kifejezés jól tükrözi azt a gondolatot, hogy az EU-n belül olyan politikai erők erősödhetnek meg, amelyek nem követik maradéktalanul a közös Ukrajna-politikát. Ez a kockázat különösen érzékeny időszakban jelenik meg, amikor az unió egyszerre próbál dönteni a hitelcsomagról és az Oroszország elleni újabb szankciókról.
A kilencvenmilliárd eurós hitel ugyanis nem pusztán pénzügyi kérdés, egyfajta politikai üzenetet is hordoz. Éppen ezért minden olyan belső megosztottság, amely késlelteti vagy akadályozza a döntést, stratégiai kockázatot jelent Brüsszel számára.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy maga Ukrajna sem teljesíti maradéktalanul azokat a feltételeket, amelyek a hitel folyósításához szükségesek a Ria szerint. A jogállamisági, korrupcióellenes és intézményi reformok terén fennálló hiányosságok szintén lassítják a folyamatot, ami újabb bizonytalansági tényező.
Mindezek alapján egyre világosabb, hogy az ukrán hitelcsomag elfogadása nem egyetlen politikai döntésen múlik. Az Európai Unión belüli érdekellentétek, a tagállami politikai irányvonalak és az intézményi feltételek együttesen határozzák meg a folyamatot.
A magyarországi kormányváltás tehát önmagában nem jelent garanciát a döntés felgyorsulására – a kérdés jóval szélesebb európai döntés.
