A dollár korszakának alkonyát várják az elemzők a válság lecsengése után

A dollár mozgását követő devizapiaci stratégáknak nincs könnyű helyzetük: az előrejelzési konszenzus gyorsan változik, és az elmúlt másfél évben gyakran az ellenkező irányba indult a kurzus, mint amerre a legtöbben várták. A tavalyi évet szinte végig a negatív dollár-előrejelzések jellemezték, miközben az euró-dollár árfolyam áttörte az 1,10-os pszichológiai szintet, és a zöldhasú ereje főbb kereskedelmi partnereivel szemben is jól látszott.

Bár a járvány keltette első eladási hullámban a dollár egyértelműen menedéknek bizonyult, az amerikai jegybank kamatvágásai és mennyiségi lazító programjai miatt sokan ezt időlegesnek tekintik. Válságüzemmódban zajlik a kereskedés, bár már sokat javult a helyzet március közepéhez képest. A pénzpiacok még mindig dollárra éhesek, a feltörekvő piaci befektetésekből folyamatosan áramlik ki a pénz, szintén dollárt keresve. Az ING elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a dollárra vonatkozó spekulatív pozíciók nem növekedtek olyan mértékben, ahogyan az azonnali kereskedésben erőt tudott gyűjteni az amerikai deviza. Ha a relatív értékeltségeket nézzük, az év során az eurónak az 1,15-os szint fölé, a jennek pedig a 100-as szint közelébe kellene kerülnie ahhoz, hogy a túladottság enyhüljön.

Hasonlóan gondolkodnak a Nordea elemzői is, akik ezenfelül hosszú távon kifejezetten a dollár korszakának leáldozását vetítik előre. Szerintük, amint a gazdaságok újra működni kezdenek, és vége lesz a válságüzemmódnak, a dollár erőteljesen gyengülni kezd majd. A mostani időszakot a Nordea szerint a Fed gazdaságmentő tevékenysége jellemzi, dollárral látva el minden részpiacot, amelynek erre van szüksége. Azonban már csak idő kérdése, hogy a kinn lévő magas dollárállomány és a csökkenő elérhető kockázatmentes reálhozam mikor kezd el hatni a keresztárfolyamokra.

Az elmúlt négy hónapban az elemzőház számításai szerint a Fed mérlegfőösszege 2 ezermilliárd dollárral növekedett a több körben bevezetett intézkedések hatására. Egyértelmű, hogy a kötvény-, a hitel- és a részvénypiacok hirtelen feltámadását az amerikai jegybank lépései támasztották alá. Ha túl sok pénz keres helyet túl kevés eszközben, az elkerülhetetlenül felfelé tolja majd el az eszközárfolyamokat. A S&P 500-részvények és a teljes amerikai államkötvény-állomány azonban együttesen nem tesz ki többet 45-50 ezermilliárd dollárnál piaci értéken. Ha elképzeljük, hogy a Fed az elmúlt hónapban látott ütemben vásárol a frissen kinyomtatott amerikai dollárból, egy éven belül az említett két piac 40-45 százalékának megfelelő dollárt kellene ehhez kibocsátania. A Nordea összefoglalója szerint a Fed már nemcsak a végső hitelezői, hanem a végső felvásárlói szerepet is betölti – ez gyengíti a dollárt. Ez azonban már csak a méretek miatt sem tarthat örökké.

A dollár 15 százalékot meghaladó mértékben is gyengülhet a főbb kereskedelmi partnerek devizáit tartalmazó kosárral szemben a következő 12–24 hónap alatt – állítják ezért a szakemberek. Ezt az is alátámasztja, hogy mennyivel olcsóbbá vált a deviza hedgelési költsége. A Nordea szerint, ha csak a fedezeti költségek alapján számolunk, 12 hónapon belül 1,25 feletti keresztárfolyam is elképzelhető az euróval szemben. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az Európai Központi Bank is intenzíven vásárol a kötvények másodpiacán, és ehhez maga is pénzt nyomtat, akkor némileg módosul az előrejelezés. Az új, gyengébb dollárciklus a Nordea szerint első körben az EUR-USD keresztárfolyamot az 1,20–1,25-os zónába viheti fel.

Az elemzőház 2011-től számolja a hosszú távú erősödő dollártrendet, megfigyeléseik szerint egy ilyen, hosszabb ciklus nyolc-tíz évig tarthat. Amennyiben a járványhelyzet keltette válság megtöri ezt a trendet, akár egy egész évtizedig gyengébb dollárra számíthatunk, a kurzus az 1,30-os szint felé indulhat el. A historikus adatok azt is mutatják, hogy a gyengülő dollártrendek időszakában az S&P 500 index alulteljesített a globális részvénypiacot képviselő MSCI EAFE indexhez képest. A Nordea szerint érdemes tehát előrejelző eszközként is tekinteni a dollár helyzetére, és alulsúlyozni az elmúlt években egyértelműen tündöklő amerikai részvénypiacot.