Már látszik az alagút vége a tőkepiacon
Az elmúlt öt évben a tőkepiacot töretlen fejlődés jellemezte. Ez a befektetési hozamok növekedésében és a tőkepiaci eszközök iránt megnyilvánuló erőteljes keresletben is meglátszott, és erőteljes volt a tőkebeáramlás is.
A befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélértékpapírok állománya trendszerűen növekedett – az átlagos éves növekedési ütem csaknem 8 százalék volt, és 2019 végén elérte a 38 269 milliárd forintot.
2015-től a trendszerűen alacsony kamatkörnyezet következtében a befektetők hozamvadász magatartása felerősödött, és érdeklődésük a kockázatosabb eszközök irányába fordult. Ez a jelenség – többek között – a befektetésialap-kezelési szektor átstrukturálódását eredményezte. A befektetési alapok esetében a kereslet a kamatozó eszközökbe fektető, kötvény jellegű befektetési alapok felől az ingatlanalapok irányába fordult, és ehhez az elmúlt évek ingatlanpiaci boomja és a kötvénypiaci hozamok csökkenése is hozzájárult.
Ennek megfelelően a kötvényalapok részaránya a befektetési alapokon belül megfeleződött, és 2019 végére 22 százalékra csökkent. Eközben az ingatlanalapok részesedése a háromszorosára duzzadt, és tavaly decemberre elérte a 33 százalékot. A befektetésialap-kezelők által kezelt teljes vagyon többévi növekedés után, 2018-ban stagnált – ezt a nyugdíjpénztárak és az egyéb portfóliók kezelt vagyonának csökkenése okozta –, ám tavaly tovább növekedett, ez azonban alapvetően a befektetéseken elért hozamoknak volt köszönhető.
A korábbi években tehát az erőteljes tőkebeáramlás nagymértékben hozzájárult a befektetési alapokban kezelt vagyon növekedéséhez, ám a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) 2019 tavaszi bevezetésének köszönhetően ez lelassult. A befektetésialap-kezelők által 2019 végén kezelt 10 262 milliárd forintos teljes vagyon, és ennek részeként a befektetési alapok 7077 milliárd forintos nettó eszközértéke azonban így is újra történelmi csúcsot ért el.
A tavaly zárult öt évben a globális jegybankok laza és likviditásbővítő monetáris politikája következtében pozitív hangulat és gyakorlatilag folyamatos emelkedés jellemezte a nemzetközi tőkepiacokat. A részvényárfolyamok trendszerű emelkedése a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) is pozitív hatással volt: az itteni részvények kapitalizációja több mint két és félszeresére ugrott fél évtized alatt, és 2019 végére elérte a 9712 milliárd forintot. A BÉT-en kereskedett részvények iránti érdeklődést a forgalom alakulása is tükrözte: az átlagos napi részvényforgalom az elmúlt öt évben csaknem 40 százalékkal, 10,5 milliárd forintra emelkedett. Ezt a többéves pozitív trendet törte meg a koronavírus felbukkanása 2020 februárjában. A vírusjárvány következtében kialakuló gazdasági válsághelyzet a tőkepiacokon is hatott. A tőkepiaci árfolyamok február–márciusi 30-40 százalékos esése kiugróan magas tőkepiaci forgalomnövekedés mellett valósult meg. Ez a jelenség azt tükrözi, hogy – szemben a 2008-as krízissel – a mostani gazdasági válsághelyzet forrása a reálgazdasági sokkban keresendő. Megállapítható azonban az is, hogy a pandémiás időszakban a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélértékpapírok állományában számottevő mértékű visszaesés nem következett be. Ami történt, azt sem kifejezetten az ügyfélvagyon kiáramlása okozta, hanem az ügyfélportfóliókban lévő eszközök leértékelődése játszott benne szerepet. Ehhez hasonlóan a befektetési alapok nettó eszközértékét is 10-15 százalékos csökkenés jellemezte a pandémia kitörése után. E szektorban a jelenséget egyrészt – kisebb mértékben – a kiáramlás, másrészt – ennél nagyobb arányban – a mögöttes eszközöknek a vírushelyzet hatására bekövetkező árfolyamcsökkenése indokolta. A trend azonban megfordulni látszik, a befektetési alapokban kezelt vagyon kisebb ütemben, de immár növekedést mutat.
