Meddig tart a tech papírok aranykora?
Július 14-én újabb rekordot döntött a sokat emlegetett FAANGM-részvények piaci kapitalizációja: a Facebook 681 milliárd, az Apple 1665 milliárd, az Amazon 1548 milliárd, a Netflix 231 milliárd, a Google 1032 milliárd, a Microsoft pedig 1570 milliárd dolláros tőzsdei értékű cég, azaz a piac árazása szerint együttesen mintegy 6700 milliárd dollárt érnek. Hét évvel ezelőtt ez a hat társaság még csak 8 százalékát adta a legnagyobb vállalatokat tartalmazó S&P 500 indexnek, azonban ma már a 25 százalékát.
Az árfolyamok szárnyalásának hátterében többek között a koronavírus terjedése kapcsán elrendelt karantén állhat, hiszen az online munkavégzés, oktatás és szórakoztatás iránt megugró kereslet nagyban segítette a technológiai vállalatok térhódítását. A FAANGM-cégek pedig kis túlzással kivétel nélkül a technológiai szektor vállalatai közé sorolhatók, ami a bevételeik forrását illeti.
A technológiai részvények iránti élénk befektetői kereslet oka azonban nemcsak az iparági előnyökben keresendő, hanem a kimagasló vállalati eredményekben is. A FAANGM-cégek ugyanis öt év alatt együttesen mintegy 13,6 százalékkal nagyobb éves bevételnövekedést produkáltak, mint az S&P 500 index többi 494 tagja, és profitabilitás tekintetében is 16 százalékkal teljesítenek jobban, mint az index átlaga.
A kiváló jövedelmezőségi mutatókkal rendelkező vállalatok hátránya viszont, hogy részvényeik jellemzően magas prémiummal forognak. Erről tanúskodik a jövőben várható árfolyamnyereség-arány is, amely a FAANGM-részvényeknél 40,1, az S&P többi tagjánál viszont csak 18,8. Azok a részvények, amelyek ekkora prémiummal forognak, további vizsgálódásra késztetik a racionális alapokon gondolkodó befektetőket.
A FAANGM-cégek első tagját kiemelve látható, hogy a Facebook esetében 8,5 százalékos egyesített növekedési rátát áraz a piac a következő tíz évre. Ekkora növekedést akkor tudna elérni a Facebook, ha sikerülne tovább növelnie az egy felhasználóra jutó átlagos bevételét, amely 2019-ben 29 dollárt tett ki.
