Egyre tisztul a lakossági portfólió

A háztartási hitelek 2,3 százaléka volt 90 napon túli késedelemben június végén, ami 0,3 százalékpontos csökkenés a megelőző negyedévhez képest – tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A forintban nyújtott hitelek közül legnagyobb arányban a szabad felhasználású jelzáloghitelek és a gépjárműhitelek voltak 90 napon túli fizetési késedelemben: az előbbieknél az állományok 6,9 százalékának, az utóbbiaknál pedig a 12,5 százalékának elmaradása haladja meg a három hónapot. Ez a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 0,4 százalékpontos, míg a gépjárműhiteleket vizsgálva 2,5 százalékpontos csökkenés az előző negyedévhez képest. A folyószámlahiteleknél szintén viszonylag magasan – éppen 5 százalék felett – járt a három hónapnál nagyobb csúszásban lévő kölcsönök részesedése, de minimális mértékben, 0,12 százalékponttal itt is javult az arány negyedéves összevetésben. A személyi kölcsönöknél 2,8 százalékot ért el a 90 napon túl késedelmes tételek aránya június végén, ami számottevő javulás az egy negyedévvel korábbi 3,1 százalékhoz viszonyítva. A legszebb képet az áruvásárlási és egyéb hitelek mutatták a késedelmesség szerinti összetétel alapján: az előző negyedévi 0,2-ről 0,16 százalékra javult az arány. A kiugróan jó portfólióminőség viszont itt elsősorban annak köszönhető, hogy a tavaly július óta elérhető és havi szinten több tízmilliárdos új kihelyezést hozó babaváró konstrukciót is az áruvásárlási és egyéb hitelek között tartja nyilván a jegybank. Az átlagnál jobban alakul a 90 napon túl késedelmes kölcsönök aránya a lakáshiteleknél is: a piaci alapú, forintban nyújtott változatoknál 1,1 százalékos, a támogatott verzióknál pedig 1,7 százalékos hányadot mért az MNB.

A jegybank adatai szerint a koronavírus-járvány erősen visszavetette az új hitelfolyósításokat a háztartásoknál: ezek értéke április és június között 568,6 milliárd forintot tett ki, ami 17,3 százalékos elmaradás az előző negyedévhez képest. Éves összevetésben viszont már valamivel jobb a helyzet, hiszen 2019 második negyedévére 553,3 milliárd forintnyi új folyósítást rögzített a statisztika. A folyósítások mellett a tőketörlesztések volumene is jelentősen csökkent a második negyedévben: 331,4 milliárd forintot tett ki, ami 26,1 százalékkal kevesebb az első negyedévinél.

A tőketörlesztésekben mutatkozó visszaesésnél ugyanakkor meghatározó szerepet játszott a március második felétől élő hiteltörlesztési moratórium. A háztartások teljes, bruttó tőketartozása 3,8 százalékkal emelkedett a második negyedévben, és 7643,1 milliárd forintot tett ki. Éves alapon viszont igen látványos, 26 százalékos volt a bővülés, miután a háztartások hiteleinél kimutatott, összes tőketartozás 6064,7 milliárd forintot ért el 2019 júniusában.