Elhalasztott vásárlásokat pótol a lakosság

A piacok általános erősödése, a bejelentett mentőcsomagok, a védőoltás belátható távolságra kerüléséről szóló hírek, valamint a koronavírus gazdaságra gyakorolt, vártnál mérsékeltebb hatása eredményezte azt, hogy a lakosság újra növekvő mennyiségben kezdett állampapírokat vásárolni a nyári hónapokban – derül ki a Világgazdaság által megkérdezett bankok visszajelzéseiből. A háztartásokra az idén nagy szerep hárul, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nemrégiben másodszor módosított az éves finanszírozási tervén.

Az MKB Banknál a háztartások fellendülő állampapír-vásárlási kedvét a pandémiával kapcsolatos bizonytalanságok csökkenésében látják. „Áprilisban sokan a 2008-asnál is mélyebb válságot és elhúzódó kilábalást prognosztizáltak. A negatív hírek és a bizonytalanság hatására az értékpapírpiacok hirtelen jókora mínuszokat szedtek össze, a befektetési alapok árfolyama is csökkent. A forint is történelmi mélypontot ért el az euróval szemben. A nyár folyamán azonban már folyamatosan erősödni tudtak a piacok, s ezzel párhuzamosan a hazai befektetők újra nyitottak az értékpapírpiacok, köztük a lakossági állampapírok felé” – értékelték a fejleményeket az MKB szakértői.

A CIB Banktól kapott válasz szerint alapvetően elhalasztódott keresletről van szó: amit a járványhelyzet első időszakában nem tettek meg a lakossági befektetők, azt nyáron pótolták. A bank privát banki ügyfeleinek egy része akkor is az állampapírokat választotta a nyári hónapokban, ha a tőzsdei részvénypozícióikon sikerült profitot realizálni, és az így keletkezett nyereséget akarták befektetni.

Mindkét bank aktív szereplő a heti állampapír-aukciókon, a piaci részesedés üzleti titok, a rangsor azonban nem, a top ötben az MKB a harmadik helyen szerepel. A heti aukciós kereslet alakulásáról az MKB-nál azt mondták, hogy ezt a bank saját likviditási helyzete, állampapír-portfóliójának szerkezete, lejáratai, az aktuális piaci várakozásaik, másrészt az ügyfeleiktől érkező megbízások befolyásolják. A vételi árfolyam, illetve a hozam meghatározásánál az aktuális másodpiaci szintek, az eladásra felkínált mennyiségek, valamint az aktuális piaci hangulat a meghatározó. A CIB-nél a főbb tényezők az ügyfélajánlatok mennyisége és szintje, a másodpiaci helyzet, a várakozások a közeljövő hozamalakulására, a saját könyv pozicionáltsága és a banki limitek. A vételi árfolyamot, illetve a hozamot az aukció előtti percekben fennálló másodpiaci árak alapján határozzák meg.

Nagy a jelentősége a bankok szerint annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank a heti állampapír-vásárlási keretét nemrég 40 milliárd forintra emelte. Az MKB a jegybanki vásárlásokat akkor tartja különösen meghatározónak, ha a nemzetközi hangulat negatívvá változik. „A hozamgörbe hosszú végén számottevő a hatása a 40 milliárdos heti vásárlásnak. Ekkora összeg elegendő ahhoz, hogy már csak a várakozásokon keresztül is lejjebb szorítsa a hosszabb futamidőkön a hozamokat” – írták a CIB szakértői.

Idén az ÁKK először értékesített húszéves futamidejű állampapírt. A kereslet most még csak mérsékelt, szerepét a CIB-nél egyelőre a fejlett piacok államkötvény-kínálatának lekövetésében látják. Az MKB-nál arra számítanak, hogy a húszéves futamidejű hitelpapírral fokozatosan emelkedni fog a hosszú kötvények jelentősége Magyarországon. A külföldi intézményi befektetők magyar állampapír iránti keresletét a hazai makrogazdasági adatok és az ezekből adódó hozamvárakozások befolyásolják. Több befektető nem feltétlenül különbözteti meg a régió piacait, hanem egységesen kezeli – írták az MKB-nál. „Az intézményi befektetők az adott ország kockázata és előrejelzései alapján súlyoznak és választanak. Döntő szerepet játszhat az adott ország hozamgörbéje, az inflációs várakozások, a GDP-előrejelzések, a jegybanki eszköztár és a piac megfelelő likviditása” – fűzték hozzá a CIB szakértői.